HTML

Az eszperantó (és mozgalmának) kritikája

Az eszperantó mozgalom úgy véli, hogy majdnem ugyanolyan szabadságfokkal garázdálkodhat a nyelvészet és a nyelvpolitika, továbbá a nyelvoktatás terén, mint ahogyan az istenhívők az erkölcs terén. Ha azonban a működésük, az elveik, a kezdeményezéseik mélyére nézünk, akkor megpillanthatjuk a valós motivációkat...

Friss topikok

Angol és eszperantó nyelv(tan)i párhuzamok és azonosságok

2012.07.13. 12:28 aforizmágus

… átfogó és összevető morfológiai metszet a két nyelvet illetően, ami kérdésessé teheti az eszperantó azon kiváltságos voltát, amit a kivételesnek tartott propedeutikai értékéről állítanak. …

Bevezetés

Az eszperantó nyelvtanról a legtöbb eszperantista, és számos lelkes rajongó azt állítja, hogy a többi nyelv nyelvtanához képes logikusabb, egyszerűbb, áttekinthetőbb, és néha olyasmit is hozzátesznek, hogy egy zseni remekműve. Ezek után általában az az állítás következik, hogy az eszperantó nyelv elsajátítása megkönnyíti más nyelvek nyelvtanának elsajátítását – vagyis az eszperantó propedeutikai értékére hivatkoznak, és itt elsősorban Edward Symoens: Az eszperantó propedeutikai [előkészítői] értéke (1) c. írását említik. Ezen alapszik a „Dobbantó a nyelvekhez” (2) nevezetű kezdeményezés, amely azt kívánja elérni, hogy az eszperantó általános előkészítő nyelvként, minden közoktatási intézményben első idegen nyelvként tanítsák. Az eszperantó számára egyértelműen ez lenne az első és legkomolyabb nemzetközi eredmény, amit csak elérhetnének. Ez alapvetően meghatározná – szerintük – a világ nyelvi arculatát… ami a jelenlegi állapotában kissé zavarja az eszperantisták közösségét, mivel egyre inkább az angol látszik elfoglalni azt a státuszt, amit ők maguk az eszperantónak szántak. Mindez komoly szembenállást eredményezett a hívekben, és egyre másra jelentek/jelennek meg olyan írások, amik az eszperantó erényeit kiemelik, az angolban pedig egyfajta nemzetközi, kulturális összeesküvést vélnek felfedezni, vagy legalábbis erre utaló jeleket keresnek. (3)

Az egyik közkedvelt, angol és eszperantó nyelvet összehasonlító táblázat az eszperantót is pozitív, az angolt igen negatív színben tünteti fel abból a szempontból, hogy melyik lenne alkalmasabb, egyszerűbb, könnyebben elsajátítható a nemzetközi palettán. (4)

Az igazság azonban az, hogy az eszperantó propedeutikai értékének hangoztatása erősen csúsztató és a realitást elferdítő kísérlet az eszperantó nyelv terjesztésére és elfogadtatására.

A propedeutikai vizsgálatokat eleve az eszperantó hívei végezték, a célnyelv pedig általában a francia, angol vagy német nyelv volt, holott köztudott, hogy Zamenhof az eszperantó szóanyagát alapvetően ezekből a nyelvekből vette át.

A nyelvek nyelvtanához pedig bármely első idegen nyelv tanulása segítséget nyújt – ha éppen az eszperantó az első, akkor az, ha az angol az első, akkor az, ha az orosz, vagy a német az első, akkor ez fogja segíteni a következő nyelvek tanulását. Első nyelv tekintetében kifejezetten előnyös, ha az inkább bonyolultabb, mint a következő: közhelyszámba megy, hogy aki elsőként angolt tanul, annak nehezebben megy a német a nemek és az esetek miatt, mint fordítva. Az eszperantó nyelv nyelvtana inkább „túl egyszerű”, semmint jó alapot adó kezdet a más nyelvek elsajátításához (5): nem egy olyan eszperantista van, aki az eszperantó első nyelvként való tanulása után a természetes nyelveket „kivételekkel teletűzdelt, követhetetlen nyelvtani zagyvaságokkal teli förmedvénynek” tartja, és inkább lelkesebben agitál az eszperantó mellett, mivel annak megtanulása után képtelennek érzi magát arra, hogy a természetes nyelvek tanulásával megpróbálkozzon.

Természetesen az eszperantisták nem álltak meg azon a ponton, hogy egy, a nyelvek titkait feltáró varázsszert fedeztek fel, hanem ezen oktatástámogató értéket kiterjesztették általánosan minden tudásterületre: mivel az eszperantó nyelvet hallatlan szigorú és következetes logikával felépítettnek tartják, így ezen analógia alapján arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg így magának a logika tudományának tanulásában is a segítségére lehet a tanulójának. Pont úgy, ahogyan annakidején a latinnal kapcsolatban tartották, igen-igen hosszú időn keresztül. Minderről azonban lehullott a lepel, és a modern tanuláskutatás mindezt a latinnal kapcsolatban kb egy évszázada megcáfolták: a latin tanulása nem segíti az egyéb tudásterületek tanulását, pontosabban éppen annyira segíti, mint bármely más tantárgy tanulása; egyedül egy területen van igen jótékony hatása a latintanulásnak – a latin tudás fejlesztésében. (6) Mindez pontosan így van az eszperantó esetében is.

A fenti jótékony hatásokban természetesen lehet hinni, lehet lelkesen hinni, sőt – még lelkesen hirdetni is lehet, mindez azonban nem teszi igazzá és reálissá ezeket a hatásokat.

Jelen munkámban elsősorban az angol és az eszperantó nyelv szerkezeti, nyelvtani párhuzamait mutatom be, mintegy 50 pontban.

A munka célja egy olyan átfogó és összevető morfológiai metszet készítése volt a két nyelvet illetően, ami kérdésessé teheti az eszperantó azon kiváltságos voltát, amit a kivételesnek tartott propedeutikai értékéről állítanak. A párhuzamok mennyisége azt sugallja, hogy ha ennyi található a két nyelvben, akkor vajon miért lenne az egyik kiváltságosabb helyzetben a másiknál – konkretizálva: ha ennyi minden van meg ugyanolyan alaktani jellemzőkkel az angol és eszperantó nyelvtanban, akkor miért lenne az eszperantó hatékonyabb oktatástámogató a nyelvtanulásban általában, mint az angol? Például – ha valaki angolt szeretne tanulni, akkor miért kellene előbb eszperantóul tanulnia, ha amúgy is ennyi minden ugyanúgy megvan az angolban? Nem egyszerűbb akkor eleve az angollal kapcsolatban megtanulni azokat?

Más is következik a párhuzamok mennyiségéből – ha ekkora mértékben hasonlít a két nyelv nyelvtana, akkor azok, akik már sok időt fektettek az angoltanulásba, miért nem tanulják tömegesen az eszperantót?

Egy, az eszperantó nyelv hívei számára lesújtó következtetés az lehet, hogy azok, akik a diplomaszerzés érdekében hamarjában tettek eszperantó nyelvvizsgát (mondanom sem kell, hogy ez esetben lelkes eszperantista vizsgáztatók előtt, akiknek egyébként is érdekében áll, hogy minél többen kerüljenek az eszperantó nyelvvizsgát birtoklók táborába – ellentétben az angol nyelvvizsgákkal, ahol ma már évről évre nehezednek a középszintű vizsgafeladatok, és a vizsgaközpontok nyugodt szívvel buktathatnak meg tömegesen vizsgázókat, mivel azok mindenképpen a következő alkalommal is próbát fognak tenni, így juttatva jelentős pluszbevételhez a vizsgázással foglalkozó szervezeteket)… azok ezen párhuzamok következtében hatékonyabban tanulhatják a számukra a karrierjükhöz hasznosabb és alkalmazhatóbb angolt.

Végül még egy megjegyzés a nyelvtanulás elősegítésével kapcsolatban.

Minden bizonnyal ezt a nyelvpedagógiának kell majd valahogyan megoldania, és nem pedig különböző nyelvek versenyeztetésével, hanem éppen ellenkezőleg: a pedagógiai célú összevetésükkel. Mindez itt csak a tananyag hatékony bemutatására és szervezésére vonatkozik. Maga a tanulás azonban még nem feltétlenül megy akkor sem könnyen, ha a tananyag jól szervezett. Tehát ebből következik, hogy a tanulás módszertana is éppen olyan fontos tényező, ha nem fontosabb – valójában a tanulástechnikai képzés az, ami minden területen segíti a tanulási képességek fejlődését, és nem egyik vagy másik tárgy alaposabb elsajátítása.

A nyelvtanulás elősegítéséhez pl. nem kell olyan messzire menni, hogy el kellene sajátítani egy komplett nyelvet a többi, immár hasznos nyelvek tanulása előtt.

Olyan, pl. a nyelvtan tantárgyba épített modulokra lehet szükség, ami általában a nyelvtanulásról szól (7).

De most következzék a párhuzamok és azonosságok listája.

***

Tartalomjegyzék

I.

1. Az ABC

II. szavak, Szóképzés, ragozás

II.1. Angol szavak etimológiai százalékos aránya

II.2. A határozók képzése

II.3. A kérdőszavak szerkezete

II.4. Egyetlen határozott névelőforma van, amely azonos minden nemben, esetben és számban

II.5. Az –S igevégződés az eszperantóban és az angolban

II.6. Igen – nem

II.7. ajn – any

II.8. ĝuste /dzsuszte/ – just /dzsászt/ = éppen

II.9. Képzők párhuzamai

III. Számok, mennyiségek

III.1. Számok alakja

III.2. Tőszámok után – az ’egy’ kivételével – többes szám használata

III.3. Sorszám képzése – mindkét nyelvben raggal

III.4. Százalék kifejezése

III.5. Részmennyiség kifejezése elöljárós birtokos szerkezettel

III.6. Számtani műveletek

III.6.1. Összeadás

III.6.2. Kivonás

III.6.3. Szorzás

III.6.4. Osztás

III.7. Tizedes törtek kifejezése

IV. idő

IV.1. Idő kifejezése (óra)

IV.1.1. Negyedóra kifejezése

IV.1.2. Félóra kifejezése

IV.2. Dátum kifejezése

IV.3. Hónapok nevei

V. igeragozás és Igeidők képzése

V.1. Személyragozás – egyik nyelvben sincs!

V.2. Múlt időt mindkét nyelv múlt időt kifejező raggal jelöli

V.3. Jelen idő ragja

V.4. személyben nincs külön tegező, magázó alakpár

V.5. A létige használata

V.6. Folyamatos idők kifejezése

V.6.1. Folyamatos jelen idő

V.6.2. Folyamatos múlt idő

V.6.3. Folyamatos jövőidő

V.7. Szenvedő igeragozás

V.7.1. Jelen idejű szenvedő igealak

V.7.2. Múlt idejű szenvedő igealak

V.7.3. Jövőidejű szenvedő igealak

V.7.4. Cselekvő vagy kiváltó ok jelölése a szenvedő alakok mellett

V.8. Felszólítás képzése

V.9. Feltételes mód képzése

V.10. Segédigék használata

V.11. Tárgyatlan igéből tárgyas képzése – mindkét nyelvben lehetséges képzővel

V.12. Érzékszervi észlelést jelentő igék után főnévi igenév, vagy melléknévi igenév is állhat

V.13. Kapcsoló igék

VI. Névmások

VI.1. Egyes szám 3. személyben 3 nem van – egyébként nincsenek nyelvtani nemek

VI.2. Jelzői birtokos névmások használata

VI.3. Visszaható névmás használata: -self/-selves (-szelf, -szelvz); si (szi)

VI.4. Általános alany

VI.5. A tabellaszavak és az angol (távolra) mutató névmás formája: tiu (az a, az az) = that

VI.6. Közelre mutató névmások, ill. a közelítő szócska

VI.7. Kérdő névmás = vonatkozó névmás

VII. Szerkezetek

VII.1. Eldöntendő kérdések alapszerkezete

VII.2. (Körülírásos) melléknévfokozás

VII.3. Melléknevek lefelé fokozása mindkét nyelvben körülírásos módon történik

VII.4. Határozók körülíró (felfelé)fokozása

VII.5. Határozók körülíró lefelé fokozása

VII.6. Elöljárószók használata

VII.6.1. Párhuzamok

VII.6.2. Az elöljárók értelem-kiegészítő kettőzése mindkét nyelvben

VII.6.3. Elöljárók esetvonzatai

VII.7. Jelzős kifejezések szórendje

VIII. Egyéb kifejezésmódok

VIII.1. Nyelvtani esetek

VIII.2. Birtoklás kifejezése igével: „van neki”, „birtokol”

VIII.3. Birtoklás elöljárós kifejezése

VIII.4. „is”, „szintén” használatának szórendje

VIII.5. „preferi al” – „prefer to”; (al = to)

VIII.6. „farti” – „feel” = érzi magát

 

*******************

–I.–

1. Az ABC

Sem az angolban, sem az eszperantóban nincs kettőzött pont ékezet (umlaut), nincs ékezet, csak az eszperantóban az ún. hacsek-kel ellátott mellékjeles ĉ, ĝ, ĥ, ĵ, ŝ, ŭ, amiket azonban minden további nélkül lehet H-val, X-szel, vagy elő-, vagy utó ^-jellel leírni: ĉ=CH, CX, ^C, C^. Az ŭ esetében vagy csak U alakot használnak, vagy az X-rendszerben UX-összetételt.

 

*** *** ***

–II.–

szavak, Szóképzés, ragozás

 

II.1. Angol szavak etimológiai százalékos aránya

„Az eszperantó szókincs túlnyomó része nemzetközi szó, vagyis olyan, amely több nyelvben is előfordul. Erről szólnak az alábbi adatsorok:

a) Az Universala Vortaro-ban megadott szavaknak 79,33%-a a latin nyelvekben, 62,05%-a germán nyelvekben és 26,29%-a a szláv nyelvekben található meg (Blanke 1986);

b) 4155 morfémából (jelentéssel bíró szóelemből) a franciában 91,6%, az angolban 89,5%, az olaszban 88,9%, a portugálban 87,8%, a spanyolban 87,1%, a németben 75,7%, a latinban 64,7%, az oroszban 53,3% ismerhető fel (Philippe 1991).”

 

Az idézet szerint 10 eszperantó szóból 9-ben felismerhető az angol megfelelője.

 

***

 

II.2. határozók képzése

Mindkét nyelvben képezik raggal, melléknévből:

Angol: melléknév+LY

Eszperantó: melléknév+E

 

***

 

II.3. A kérdőszavak szerkezete

Angol: WH-

Eszperantó: K-

 

***

 

II.4. Egyetlen határozott névelőforma van, amely azonos minden nemben, esetben és számban:

Angol: THE

Eszperantó: LA

 

***

 

II.5. Az –S igevégződés az eszperantóban és az angolban

Angol: E/3 jelen idejű, állító alakú igevégződés – az egyetlen személyrag az angolban

Eszperantó: igevégződések: jelen, múlt, jövő időben és a feltételes mód jelen idejében.

 

***

 

II.6. Igen – nem

Angol: yes – no, not

Eszperantó: jes – ne

 

***

 

II.7. ajn – any

Mindkettő megfelel a magyar bár-, akár- szócskának. A használat különbsége annyi, hogy az eszperantóban a szó után teszik, és nem írják össze vele, pl. kiu ajn = anybody = akárki, bárki; kiel ajn = anyhow = akárhogyan

 

***

II.8 ĝuste /dzsuszte/ – just /dzsászt/ = éppen

 

***

 

II.9. Képzők párhuzamai

Házasság folytán származott rokon:

Angol: …-in-law

Eszperantó: bo- …

-ható, -hető:

Angol: -able

Eszperantó: -abl

Szét-, széjjel-:

Angol, eszperantó: dis-

Volt, egykori:

Angol: eks-

Eszperantó: ex-

Rosszul, félre:

Angol, eszperantó: mis-

Ős, előd:

Angol: pre-

Eszperantó: pra-

Visszafelé:

Angol: eszperantó: retro-

Vissza-:

Angol, eszperantó: re-

-izmus:

Angol: -ism

Eszperantó: -ism(o)

Mal-

Angol: rossz(ul)-, nem megfelelő(en)

Eszperantó: ellentét kifejezője

Kicsinyítő képző:

Angol: -let

Eszperantó: -et

Valamihez tartozó:

Angol, eszperantó: -an

Foglalkozás:

Angol, eszperantó: -ist

 

*** *** ***

- III. -

Számok, mennyiségek

 

III.1. Számok alakja

Angol – eszperantó:

one – unu

two – du

three – tri

four – kvar

five – kvin

six – ses

seven – sep

eight – ok

nine – naŭ

ten – dek

 

***

 

III.2. Tőszámok után – az egy kivételével – többes szám használata

 

***

 

III.3. Sorszám képzése – mindkét nyelvben raggal

Angol: -TH

Eszperantó: -A

 

***

 

III.4. Százalék kifejezése

Angol: „per cent” = „ /100 ”

Eszperantó: procento, 100 cent

 

***

 

III.5. Részmennyiség kifejezése elöljárós birtokos szerkezettel

Az angollal azonos módon, az eszperantóban is elöljárós birtokos esettel fejezik a részmennyiségeket. Szószerinti jelentésében „X mennyiség egy anyag-BÓL”; vagy „X mennyisége egy anyag-NAK”. A magyarban a az elöljáró megfelel a („X mennyiség-) –NYI –BÓL szerkezetnek.

Angol: OF = -ból, -tól

Eszperantó: DA = -tól, által

Mindkét nyelvben azonos a szerkezet:

BIRTOK + OF/DE + BIRTOKOS

 

***

 

III.6. Számtani műveletek

III.6.1. Összeadás

X plus Y makes/faras Z

„2 + 5 = 7”:

Angol: Two plus five makes seven.

Eszperantó: Du plus kvin faras sep.

III.6.2. Kivonás

X minus Y makes/faras Z

„20 – 8 = 12”:

Eszperantó: Dudek minus ok faras dek du.

Angol: Twenty minus eight makes twelve.

III.6.3. Szorzás

X-oble / X times Y makes/faras Z.

3 x 6 = 18

Eszperantó: Trioble ses faras dek ok.

Angol: Three times six makes eighteen.

III.6.4. Osztás

X divided/dividite by/per Y faras Z.

21 : 3 = 7

Eszperantó: Dudek unu dividite per tri faras sep.

Angol: Twenty-one divided by three makes seven.

 

***

 

III.7. Tizedes törtek kifejezése

„0.3”:

Angol: (zero) point three

Eszperantó: nul komo tri

„4.02”:

Angol: four point oh two

Eszperantó: kvar komo nul du

 

*** *** ***

 

- IV. -

idő

 

IV.1. Idő kifejezése

IV.1.1. Negyedóra kifejezése:

Pl. 2.15: (az angol hivatalos időjelölés az eszperantóban is bevett szerkezet = „negyed(del) 2 után”)

Angol: quarter past two

Eszperantó: kvarono post la dua

IV.1.2. Félóra kifejezése:

Pl. 2.30: (az angol hivatalos időjelölés az eszperantóban is bevett szerkezet = „fél(lel) 2 után”)

Angol: half past two

Eszperantó: duono post la dua

 

***

 

IV.2. Dátum kifejezése:

Határozott névelő + sorszámnév + OF/=DE + Hónap

Angol: the 15th of March, the 4th of April

Eszperantó: la 15-an de Marto, la 4-an de Aprilo

 

***

 

IV.3. Hónapok nevei

Mindkét nyelvben nagy kezdőbetűvel írják a hónapokat.

Angol: January, February, March, April, May, June, July, August, September, October, November, December.
Eszperantó: Januaro, Februaro, Marto, Aprilo, Majo, Junio, Julio, Aŭgusto, Septembro, Oktobro, Novembro, Decembro.

 

(Ezeken kívül az ír, kymri, latin, mongol és német írja még így.)

 

*** *** ***

 

- V. -

igeragozás és Igeidők képzése

 

V.1. Személyragozás – egyik nyelvben sincs!

Mindkét nyelv a NÉVMÁS + IGE szerkezetet alkalmazza. (Kivétel az angolban a jelen idő egyes szám 3. személy állító alakú ige. Lásd )

 

***

 

V.2. Múlt időt mindkét nyelv múlt időt kifejező raggal jelöli

Angol: -ed

Eszperantó: -is

 

***

 

V.3. Jelen idő ragja

Angol: az igék jelen idejében egyetlen személyrag létezik, ez pedig szintén –S végződés, E/3-ban.

Eszperantó: az ige -AS végződést kap minden számban és személyben.

 

***

 

V.4. személyben nincs külön tegező, magázó alakpár

Az angolban a YOU, az eszperantóban a VI alakok használatosak mind tegező, mind magázó, mind egyes, mind többes számban – tehát mindkét nyelvben, 2. személyben tkp. csak egyetlen alakú „megszólított” személy van. (Az angolban ma kivételt a T/2. személyű visszaható névmás jelenti: E/2. személyben: YOURSELF, T/2. személyben: YOURSELVES.)

 

***

 

V.5. A létige használata

Mindkét nyelv alapvetően 1. azonosításra, 2. tulajdonság vagy állapotra vonatkozó jelző alanyhoz kapcsolására és 3. határozó alanyhoz kapcsolására használja; továbbá részt vesz a szenvedő alakok és összetett igeragozásban is.

 

***

 

V.6. Folyamatos idők kifejezése

V.6.1. Folyamatos jelenidő

Létige jelen ideje + jelen idejű melléknévi igenév = folyamatos jelen = „éppen csinál vmt”

Angol: (be) am, is, are + ige+ING

Eszperantó: (esti) estas + ige+ANTA

V.6.2. Folyamatos múltidő

Létige múlt ideje + jelen idejű melléknévi igenév = folyamatos múlt = „éppen csinált vmt”

Angol: (be) was, were + ige+ING

Eszperantó: (esti) estis + ige+ANTA

V.6.3. Folyamatos jövőidő

Létige jövő ideje + jelen idejű melléknévi igenév = folyamatos jövő = „éppen csinálni fog vmt”

Angol: (be) will be + ige+ING

Eszperantó: (esti) estos + ige+ANTA

 

***

 

V.7. Szenvedő igeragozás

V.7.1. Jelen idejű szenvedő igealak:

Létige jelen ideje + múlt idejű melléknévi igenév = „csinálnak vele vmt”

Angol: (be) am, is, are + ige+ED (III. szótári alak)

Eszperantó: (esti) estas + ige+ATA

V.7.2. Múlt idejű szenvedő igealak:

Létige múlt ideje + múlt idejű melléknévi igenév = „csináltak vele vmt”

Angol: (be) was, were + ige+ED (III. szótári alak)

Eszperantó: (esti) estis + ige+ATA

V.7.3. Jövőidejű szenvedő igealak:

Létige jövő ideje + múlt idejű melléknévi igenév = „csinálni fognak vele vmt”

Angol: (be) will be + ige+ED (III. szótári alak)

Eszperantó: (esti) estos + ige+ATA

 

V.7.4. Cselekvő vagy kiváltó ok jelölése a szenvedő alakok mellett:

Angol: (túlnyomó többségben) BY = által

Eszperantó: DE = által

 

***

 

V.8. Felszólítás képzése

Egyik nyelv sem használ névmást, és az igéknek csak egy alakja van:

Angol: az ige 1. szótári alakja.

Eszperantó: -U végződés minden számban és személyben.

 

***

 

V.9. Feltételes mód képzése

Angol: will – would, can – could, shall – should

Eszperantó: az igék –US végződést kapnak

Az angolban alaktanilag, a jelzett segédigék következetesen –OULD végződést kapnak, ami jól összecseng az eszperantó –US végződésével.

 

***

 

V.10. Segédigék használata

Mindkét nyelvben főnévi igenévvel használják őket:

Alany + Segédige + Főige

Tud, képes, -hat, -het:

Angol: can

Eszperantó: povi

Kell, muszáj:

Angol: must

Eszperantó: devi

Szüksége van, kell:

Angol: need

Eszperantó: bezoni

 

Az eszperantóban a segédigéket „ragozzák”, ami azonban csak az igeidőkre vonatkozik, a személyekre nem, mivel nincs személyragozás.

 

***

 

V.11. Tárgyatlan igéből tárgyas képzése – mindkét nyelvben lehetséges képzővel:

Angol: be-

Eszperantó: -ig-

Az angolban nincs különösebb különbség tárgyas és tárgyatlan igék között: az igék többségét lehet tárgyas és tárgyatlan módon használni. Vannak hasonló alakú tárgyatlan-tárgyas ige párok (pl. rise-raise = emelkedik-emel), de ezek száma elenyésző.

 

***

 

V.12. Érzékszervi észlelést jelentő igék után főnévi igenév, vagy melléknévi igenév is állhat

Érzékszervi észlelést jelentő igék pl.:

„lát, hall”:

Angol: see, heaR

Eszperantó: vidi, aŭdi

Láttam sírni a lánytestvéremet.

Angol: I saw my sister crying. – I saw my sister cry.

Eszperantó: Mi vidis mian fratinon ploranta. – Mi vidis mian fratinon plori.

 

***

 

V.13. Kapcsoló igék

Mind az angolban, mind az eszperantóban bizonyos igéket kapcsolóigeként használnak, vagyis az igei-névszói állítmány igei részeként funkcionálnak, a létigéhez hasonló szerepben: összekapcsolják az alanyt és a rá vonatkozó tulajdonságot, amelyre utalhat melléknév vagy jelzős főnévi szerkezet. A magyarban ezt ragos határozós szerkezettel fejezzük ki.

Mindkét nyelvben jellemzően ilyen igék:

„látszik vmi/lyen/nek”

Angol: Look, seem

Eszperantó: ŝajni

„vmilyen hangja van, hangzik vmi/lyen/nek”

Angol: sound

Eszperantó: soni

 „vmilyen szaga van”

Angol: smell

Eszperantó: odori

 „vmilyen íze van”

Angol: taste

Eszperantó: Gusti

 „érződik vmilyennek”

Angol: feel

Eszperantó: senti

 „érzi magát”

Angol: feel

Eszperantó: farti

 „tűnik vmi/lyen/nek”

Angol: appear

Eszperantó: ŝajni

 

*** *** ***

 

- VI. -

Névmások

 

VI.1. Egyes szám 3. személyben 3 nem van – egyébként nincsenek nyelvtani nemek

Angolban: he, she, it.

Eszperantóban: li, ŝi, ĝi

Megfigyelhető még ezekben a névmásokban az /i/ hang párhuzama, továbbá a SHE – ŝi forma és kiejtési azonossága.

 

***

 

VI.2. Jelzői birtokos névmások használata

Birtokos személyragok helyett birtokos névmásokat használnak, amiket az alanyesetű személyes névmás formája alapján képeznek:

Angol: I - my, you - your, he - his, she - her, it - its, we - our, you - your, they – their (kivétel a WE – OUR páros)

Eszperantó: mi – mia, vi – via, li – lia, ŝi – ŝia, ĝi – ĝia, ni – nia, vi – via, ili – ilia

 

***

 

VI.3. visszaható névmás használata: -self/-selves (-szelf, -szelvz); si (szi)

Angol: myself, yourself, himself, herself, itself, ourselves, yourselves, themselves

Eszperantó: min, vin, sin (hím, nő, seml.), nin, vin, sin

 

A képzés látszólag teljesen más, azonban a következőket figyelhetjük meg: az angol –self névmási végződés jól összecseng a si visszaható névmással (még jobban a német sich-hel!).

Az angololnak sincs önálló visszaható névmásuk: a myself, yourself, ourselves a birtokos névmásokból képződik, a himself, itself, themselves a tárgyesetű névmásokból; a herself „határeset”, mivel az angol her mint tárgyesetű, és mint birtokos esetű névmásként is használatos. Itt tehát azt látjuk, hogy a visszaható névmás képzésénél fontos szerepet játszik a névmások tárgyesetű alakja – úgy, mint ahogyan az eszperantóban is csak E/3-ben használják a konkrét visszaható névmást, helyette a tárgyesetű alakot használják. Ez azonban az angolra is jellemző – a visszaható névmás helyett bizonyos esetekben ők is a személyes névmás tárgyesetét használják.

 

***

 

VI.4. Általános alany

Angol: ONE, ONES

Eszperantó: ONI

Ennek az általános alanynak nyelvben ugyanaz a jelentése: „az ember, az emberek, mindenki általában”, és a magyarban egyiknek sincs pontos megfelelője.

 

***

 

VI.5. A tabellaszavak és az angol (távolra) mutató névmás formája: tiu (az a, az az) = that

Tio – that = az a, az az

Tia – that kind = olyan

Tie – there = ott

Tiam – then = akkor

Thiel – that way = úgy

Tion – that much = annyi(t)

 

***

 

VI.6. Közelre mutató névmások, ill. a közelítő szócska

Angol: THIS /disz/, THESE /díz/ = ez, ezek

Eszperantó: ĉI /csí/

A párhuzam a bennük lévő –I– magánhangzó.

Az eszperantó híres szóképzési, szóalkotási eljárást ismerve érdekes, hogy a ĉi, közelítő szócskát nem használják a szóalkotások területén. Érdekes módon az angolok sem használják a this és these szavakat szóösszetételekben.

Látszólag a ĉi- van a csoportosító összetett szavakban (a magyar megfelelője a mind- kezdetű összetételek:

Ĉiu – mindenki, minden egyes, mindegyik

Ĉio - minden

Ĉia - mindenféle

Ĉie - mindenhol

Ĉiam - mindig

Ĉiel – mindenféleképpen, mindenhogyan

Ĉiom – mindannyi, összes

.. mindez azonban csak látszat, mivel itt nem a ĉi- játssza a főszerepet, hanem a ĉ-, ami a tabellaszavak rendszerében a csoportosítást jelenti, az –i– pedig csak a tabellaszavak általános kötőhangja.

 

***

 

VI.7. Kérdő névmás = vonatkozó névmás

ki?, aki

Angol: WHO

Eszperantó: KIU

melyik?; amely, amelyik

Angol: which

Eszperantó: Kiu

mi?; ami

Angol: WHAT

Eszperantó: KIO

milyen?; amilyen

Angol: HOW

Eszperantó: KIA

hol?, ahol

Angol: WHERE

Eszperantó: KIE

mikor?; amikor

Angol: WHEN

Eszperantó: KIAM

hogyan?, ahogyan, mint

Angol: HOW

Eszperantó: Kiel

mennyi? Hány?, mennyit?; amennyi, amennyit

Angol: (az angolban erre nincs külön kérdőszó)

Eszperantó: Kiom

 

*** *** ***

- VII. -

Szerkezetek

 

VII.1. Eldöntendő kérdések alapszerkezete

Angol: ha egy kérdésben nincs kérdőszó, szabályosan egy segédige áll a mondat élén.

Eszperantó: ha egy kérdésben nincs kérdőszó, akkor egy általános kérdőszó: ĉu áll a mondat élén.

A párhuzam az egyszerű jelenben és az egyszerű múltban (vagyis a leggyakrabban használt igeidőkben) szemléletes: az angolban, állító alakban nem használnak segédigét; ezekben az időkben a kérdéseket azonban egy segédigének az állító szerkezet elé helyezésével képzik.

 

***

 

VII.2. (Körülírásos) Melléknévfokozás

Az alapfok mindkét nyelvben egyformán jelöletlen.

A középfok képzése:

Angol:

Ragozásos: -ER (egy szótagos, -y-ra végződő és néhány egyéb két szótagos melléknevek)

Körülírásos: MORE + melléknév alapfoka (nem –y-ra végződő két szótagos, általában a két- és több szótagos melléknevek)

Eszperantó: PLI + melléknév alapfoka

Felsőfok képzése:

Angol:

Ragozásos: -EST (egy szótagos, -y-ra végződő és néhány egyéb két szótagos melléknevek)

Körülírásos: MOST + melléknév alapfoka (nem –y-ra végződő két szótagos, általában a két- és több szótagos melléknevek)

Eszperantó: PLEJ + melléknév alapfoka

 

***

 

VII.3. Melléknevek lefelé fokozása mindkét nyelvben körülírásos módon történik

Az alapfok mindkét nyelvben egyformán jelöletlen.

A lefelé fokozásban azonos segédszavakat használnak mindkét nyelvben:

Középfok képzésében: „kevesebb

Angol: less

Eszperantó: malPLI

Felsőfok képzésében: „legkevesebb

Angol: least

Eszperantó: malPLEJ

 

A lefelé fokozott középfok:

Angol: less + melléknév alapfoka

Eszperantó: MALPLI + melléknév alapfoka

A lefelé fokozott középfok felsőfok:

Angol: least + melléknév alapfoka

Eszperantó: malPLEJ + melléknév alapfoka

 

***

 

VII.4. Határozók körülíró (felfelé)fokozása

A határozók körülíró fokozása a melléknév fokozás mintáján történik, mindkét nyelvben.

Az alapfokot egyik nyelv sem jelöli – a határozói végződés jelenti az alapfokú alakot.

A körülírásos fokozásban azonos segédszavakat használnak mindkét nyelvben:

Középfok képzésében: „több

Angol: MORE

Eszperantó: PLI

Felsőfok képzésében: „legtöbb

Angol: MOST

Eszperantó: PLEJ

A középfok képzése:

Angol:

Ragozásos: -ER = -lier (egy szótagos, -y-ra végződő és néhány egyéb két szótagos melléknevek)

Körülírásos: MORE + határozó alapfoka (nem –y-ra végződő két szótagos, általában a két- és több szótagos melléknevek)

Eszperantó: PLI + határozó alapfoka

Felsőfok képzése:

Angol:

Ragozásos: -EST = -liest (egy szótagos, -y-ra végződő és néhány egyéb két szótagos melléknevek)

Körülírásos: MOST + határozó alapfoka (nem –y-ra végződő két szótagos, általában a két- és több szótagos melléknevek)

Eszperantó: PLEJ + határozó alapfoka

 

***

 

VII.5. Határozók körülíró lefelé fokozása

A határozók körülíró lefelé fokozása a melléknevek lefelé fokozásának mintájára történik, mindkét nyelvben.

Az alapfokot egyik nyelv sem jelöli – a határozói végződés jelenti az alapfokú alakot.

A körülírásos fokozásban azonos segédszavakat használnak mindkét nyelvben:

Középfok képzésében: „kevesebb

Angol: less

Eszperantó: malPLI

Felsőfok képzésében: „legkevesebb

Angol: least

Eszperantó: malPLEJ

A középfok képzése:

Angol: less + határozó alapfoka

Eszperantó: malPLI + határozó alapfoka

Felsőfok képzése:

Angol: least + határozó alapfoka

Eszperantó: malPLEJ + határozó alapfoka

 

***

 

VII.6. Elöljárószók használata

A határozói viszonyokat mindkét nyelv elöljárókkal fejezi ki, nem pedig ragokkal (mint a magyar):

VII.6.1. Párhuzamok:

-ban, ben:

Angol: in

Eszperantó: en

(időtartam) alatt:

Angol: during

Eszperantó: dum

Között, közé:

Angol: (előképzőként) inter-

Eszperantó: inter

Után, múlva:

Angol: (előképzőként) post-

Eszperantó: post

túl-, át-

Angol: (előképzőként) tra, trans-

Eszperantó: tra = át, keresztűl; trans = túl, túlra

Felül, túl:

Angol: (előképzőként) super-, sur-

Eszperantó: super = fölött, fölé; sur: -on, -en, -ön, -ra, -re

Alatt, alá:

Angol: (előképzőként) sub-

Eszperantó: sub

-ért (célhatározó, okhatározó):

Angol: for

Eszperantó: por (célhatározó); pro (okhatározó)

 

VII.6.2. Az elöljárók értelemkiegészítő kettőzése mindkét nyelvben:

Pl. „-ból, -tól” + „alatta” = „alól”

Angol: from under

Eszperantó: el sub

 

VII.6.3. Elöljárók esetvonzatai:

Mindkét nyelvben minden elöljáró alapvetően alanyesettel áll.

Az angolban az elöljárók a személyes névmások tárgyesetét vonzzák (és a WHO (kérdő)névmás WHOM alakját), mindez azonban csak a ME, HIM, US, THEM (és a WHOM) esetében jelent önálló, tárgyesetű alakot (a HER „kétfunkciós”, mivel a tárgyeset mellett a jelző birtokos névmási funkciót is betölti), vagyis mindösszesen 5 szó esetében.

Az eszperantóban „hová?” kérdésre válaszolva az elöljárók tárgyesetet vonzanak.

***

VII.7. Jelzős kifejezések szórendje

Az eszperantóban ugyanúgy, mint az angolban, ha a főnév melléknévi jelzőjének kiegészítője van, akkor a jelzőt a főnév után és a kiegészítőt a jelző után tesszük (a magyarban a sorrend: kiegészítő – jelző – főnév).

Pl.

A 80-kilométeres sebességgel rohanó gyorsvonat kisiklott Szolnok állomásánál.

Angol: The fast train, rushing at 80 kilometres per hour, left the rails at Szolnok station.

Eszperantó: La rapidvagonaro, kureganta kun 80-kilometra rapideco, elreliĝis ĉe

1 komment

Címkék: angol eszperantó eszperantó vs angol eszperantó nyelvtan

A bejegyzés trackback címe:

https://eszperanto-kritika.blog.hu/api/trackback/id/tr254652021

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.