1.

The Decline and Fall of Esperanto

2.

Lear NOT to speak Esperanto

3.

Why Esperanto is not my favourite Artifical Language

4.

Esperanto problems

Előzmények: itt

*** *** **** ***

- VIII. -

Egyéb kifejezésmódok

VIII.1. Nyelvtani esetek

Mind az eszperantóban, mind az angolban a jelöletlen alanyeset mellett, kifejezetten csak tárgyeset létezik – az eszperantóban ezt egyetemesen az –N végződés jelzi, vagyis az eszperantóban, ha tárgyesetről van szó, akkor pusztán ezt a végződést kell megjegyezni; az angolban azonban mindössze 5, azaz öt szónak van tárgyesetű alakja, ezek: a WHO (kérdő)névmás WHOM alakja, továbbá a ME, HIM, US, THEM (a HER „kétfunkciós”, mivel a tárgyeset mellett a jelző birtokos névmási funkciót is betölti).

Az egyéb eseteket mindkét nyelv elöljárókkal fejezi ki.

***

VIII.2. Birtoklás kifejezése igével: „van neki”, „birtokol”

Angol: HAVE

Eszperantó: HAVI

***

VIII.3. Birtoklás elöljárós kifejezése

Az angollal azonos módon, az eszperantóban is létezik az ún. elöljárós birtokos eset, amit mindkét nyelvben azonos szerkezettel és azonos jelentésű elöljáró használatával képeznek:

BIRTOK + OF/DE + BIRTOKOS = „valamiJE a valamNEK”

Angol: OF

Eszperantó: DA

***

VIII.4. „is”, „szintén” használatának szórendje

Angol: also

Eszperantó: ankaŭ

Mindkét nyelvben az előtt a szó előtt áll, amelyikre vonatkozik.

***

VIII.5. „preferi al” – „prefer to”; (al = to)

Angol: prefer (sg to sg) = jobban szeret, előnyben részesít

Eszperantó: preferi (al) = mint fent

A párhuzam elsősorban nem a szóalak, hiszen azt a magyarban is használjuk, preferál alakban. A fő hasonlóság a vonzat – ami mindkét nyelvben ugyanazzal a jelentésű elöljáróval képződik, mivel: to = al = -nak, -nek, -hoz, -hez, -höz, felé

Mi preferas la vinom al la biero. = I prefer wine to beer. = Jobban szeretem a bort, mint a sört.

***

VIII.6. „farti” – „feel” = érzi magát

Mindkét nyelvben visszaható értelemben is használják, a visszaható névmás használata nélkül.

Kiel vi fartas? = How do you feel? = Hogy érzi MAGÁT?

*** *** *** *** *** *** ***

Felhasznált eszperantó irodalom

Baghy Gyula: Eszperantó nyelvkönyv, Tankönyvkiadó, Bp., 1968

Princz Oszkár – Rados Péter: Bemutatjuk az eszperantót, MESZ, Bp., 1989

Dr. Szerdahelyi István: Kevés szóval eszperantóul, Tankönyvkiadó, Bp., 1987

Princz Oszkár: Eszperantó nyelvkönyv, MESZ, Bp., 1984

Dr. Szerdahelyi István: Bábeltől a világnyelvig, Gondolat kiadó, Bp., 1977

…míg az angol anyanyelvű szerzők eszperantó munkáit könnyen le lehet fordítani angolra, addig a lengyel anyanyelvű szerzők eszperantó munkáinak angolra fordítása már sokkalta nehezebbnek bizonyul. …

Kép forrása: http://www.esperanto-usa.org/retbutiko/images/large/my_images/ESP046_LRG.jpg

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Criticism_of_Esperanto

 *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** ***

Esperanto has no culture

= Az eszperantónak nincs kultúrája

This criticism is leveled by people who wish to learn a foreign language to gain access to or insight into another culture. Some Esperantists maintain that Esperanto does have an international culture, or interculture, developed over the past century, which includes among other things a significant original literature that provides the Esperanto community with a common background — a distinctive feature of any cultural community. Critics argue such things are superficial and don't add up to a true culture; Esperantists don't have an inherent conception of the world the way, for example, the French or Japanese do.

= Erre a kritikai pontra azok hívták fel a figyelmet, akik azért akarnak egy idegen nyelvet megtanulni, hogy részesei lehessenek, vagy betekintést kaphassanak egy másik kultúrába. Néhány eszperantista fenntartja azt az álláspontot, hogy az eszperantó nyelvnek nemzetközi kultúrája van, amit nevezhetünk interkultúrának is, melyet az elmúlt évszázadban alakítottak ki, ami többek között jelentős, eredetiben eszperantó nyelven írt irodalmat is tartalmaz, ami azt hivatott igazolni, hogy az eszperantó közösségének létezik közös háttere – amely ugyanolyan megkülönböztető jegyekkel bír, mint bármely más kulturális közösség. A kritikusok vitatják, hogy az olyan dolgok felületesek és nem összegződnek valódi kultúrává; az eszperantistáknak nincs olyan természetéből adódó koncepciója a világról, mint amilyen például a franciáknak, és a japánoknak van.

***

However, for many Esperantists, this is precisely the point. Esperanto is intended to be an ethnically neutral auxiliary language. The lack of an inherent culture is one of the things that makes Esperanto so much easier to learn and to use than other languages: In an ethnic language like English or Chinese, the student has to learn innumerable arbitrary expressions. It's not enough to learn the grammar and vocabulary; many perfectly grammatical expressions are unacceptable because people simply don't speak that way. In Esperanto, such considerations are much less important. Speakers can say what they'd say in their native tongue, or whatever makes sense at the moment, and Esperantists from other language backgrounds aren't likely to notice the difference. Don Harlow has noted that the difference in language background only becomes apparent when translating into an ethnic language: Esperanto novels written by English and Polish authors, for example, are equally easy for both English and Polish native speakers to read.

= Azonban sok eszperantista számára pontosan ez a lényeg. Az eszperantót eredetileg egy etnikailag semleges segédnyelvnek szánták. A természetszerűleg adott kultúra hiánya az egyik dolog, ami az eszperantót sokkal könnyebben megtanulhatóvá és használhatóvá teszi a többi nyelvhez képest: az olyan etnikus nyelvekben, mint pl. az angol vagy a kínai, a nyelvtanulónak számtalan önkényes kifejezést kell megtanulnia. Nem elég, hogy meg kell tanulni a nyelvtant és a szókincset; sok nyelvtanilag kifogástalan kifejezés elfogadhatatlan, mivel az emberek egyszerűen nem beszélnek azon a módon. Az eszperantóban az ilyen megfontolások sokkal kevésbé fontosak. Az emberek azt mondják, amit az anyanyelvükön mondanának, vagy pedig azt, amit az adott pillanat megkövetel, és a más anyanyelvi háttérrel rendelkező eszperantisták nem valószínű, hogy észreveszik a különbséget. Don Harlow megjegyezte azt, hogy a nyelvi háttérből eredő különbségek csak akkor válnak nyilvánvalóvá, amikor egy etnikus nyelvre fordítanak: az angol és lengyel szerzők által írt eszperantó nyelvű novellák például egyaránt könnyen olvashatók mind az angol, mint a lengyel anyanyelvű olvasók számára.

***

However, while the English author's Esperanto work will translate readily into English, translating the Polish author's Esperanto work into English will prove much more difficult, and vice versa when translating from Esperanto into Polish. That is, Esperanto can accommodate either language more easily than they can accommodate each other, and this is partially due to the lack of culturally fixed ways of speaking.

= Azonban, míg az angol anyanyelvű szerzők eszperantó munkáit könnyen le lehet fordítani angolra, addig a lengyel anyanyelvű szerzők eszperantó munkáinak angolra fordítása már sokkalta nehezebbnek bizonyul, és természetesen vice versa, amikor eszperantóról lengyelre fordítják őket. Vagyis, az eszperantó sokkal könnyen alkalmazkodik bármely nyelvhez, mint ahogyan azok alkalmazkodnak egymáshoz, és ez részben annak tudható be, hogy nem létezik kulturális kötöttség benne.

***

Translated by Brain Storming

***

Folyt. köv.

***