André Martinet, elméleti filológus, (12 nyelv) Sceaux: „ÉN ESZPERANTÓPÁRTI VAGYOK, mégsem próbálkozom az elsajátításával, mert nem hiszem, hogy sok esélye van.
Nemcsak azért, mert Eszényi József, a Magyarországi Eszperantó Szövetség Alelnöke is belépett a bevezető cikk vitájába (éppen a megjelenése napján regisztrált a virtuson, egy másik eszperantópártival egyetemben!), folytatnám a sort Európa soknyelvű embereiről, akik arra a kérdésére (is) válaszoltak Lomba Katónak, hogy " „Van-e a latinnak jelene; lesz-e az eszperantónak jövője?”.
Eszényi Úr megemlítette, hogy „Mi, magyarok azért tanulunk nehezen nyelveket, mert az európai nyelvek szókincse és nyelvtana nagyon sokban különbözi a magyar nyelvtől. Ha ezt a másfajta logikát, eltérő nyelvtani felépítést először egy könnyen felfogható, idiómáktól, kivételektől és rendhagyó esetektől mentes nyelvben tanuljuk meg, sokkal könnyebb lesz utána egy másik nyelvet megtanulni.
Ezt a nehézséget (mármint az eltérő nyelvtani logika és felépítés) a több nyelven beszélő emberek sokszor nem értik meg. (persze vannak kivételek, ezek egy része eszperantista)”, gondolom ezért is lehetnek hasznosak azok a megjegyzések, amikkel kiegészítem ezeknek a soknyelvű embereknek a véleményét.
A bevezető cikkel kapcsolatban terjedelmes vita alakult ki, amit érdemes lehet a témával kapcsolatban áttanulmányozni (nagyságrendileg sokkalta terjedelmesebb maga a vita, mint a cikk!), mert eddigi tapasztalataim alapján mindezidáig ilyen szemlélettel nem közelítettek az eszperantóhoz, pontosabban a nyelvet életben tartó eszperantó mozgalom működéséhez, képzeteihez, „lélektanához”. Ki tudja – talán ennek is eljött az ideje!
***
André Martinet,
(12 nyelv), (Saint-Albans-des-Villards, 1908–Chatenay-Malabry, 1999), Sceaux:
(francia, angol, dán, német, provanszál, olasz, spanyol, portugál, svéd, holland, norvég, orosz)
Az egyik legismertebb elméleti filológus, 1980-tól a Bilingvis Nevelés Tájékoztató Világcentrum elnöke.
Így nyilatkozik: „Az eszperantónak – néhány kezdeti tévedés után – sikerült életképességét bizonyítania*, de a tehetetlenség, rosszindulattal szövetkezve, akadályozza az elterjedését**. ÉN ESZPERANTÓPÁRTI VAGYOK, mégsem próbálkozom az elsajátításával, mert nem hiszem, hogy sok esélye van.***”(1)
* Itt némi kiigazításra talán szükség lehet – mivel egyetlen más mesterséges nyelv támogatására nem alakult ki olyan mozgalom, mint az eszperantó mellett, így nem lehet egyértelműen az eszperantó számlájára írni „életképességének bizonyítását”, hanem sokkal inkább a mozgalom volt az, ami biztosította fennmaradását, így ezt a mozgalomról lehet elmondani.
Ha nem állna mögötte mozgalom, és úgy lenne a jelenlegihez hasonló módon elterjedve (számszerűségét tekintve, és nem formáját tekintve!), akkor az eszperantóhoz lehetne kötni ezt a helyzetet; de mivel a többi – és sok, a nyelvészek körében modernebb, használhatóbb mesterséges nyelvek – mellett nem állt mozgalom, így „eltűnésüket”, népszerűségük hiányát a mozgalmiság hiányának is betudhatjuk, vagy annak, hogy annyira mégsem voltak életképesek, még modernségük, és hatékonyságuk ellenére sem. (Persze a kiegyensúlyozottság miatt tegyük hozzá: egyelőre. A széles körben elterjedt latin a különböző tájegységek és nemzeti hatások miatt különböző leánynyelvekre szakad szét; és ott van az angol is, ami már régen mutatja a hangtani aprózódás jelenségeit, annak ellenére, hogy a tankönyvek többségében az RP szerepel standard kiejtési „előírásként”.)
** Ebben igazat kell adnunk a professzornak – de a kulturális újításokhoz általában így viszonyul a széles közvélemény. Részben talán ez az ellenállás is vezethetett a mozgalmiság erősödéséhez. Azonban maga az eszperantó is beleesett a konzervativizmus csapdájába, méghozzá elég hamar: éppen erről szólt az 1894-es kongresszusi szavazás, ahol 157 szavazattal 107 ellenében elvetették a (nyelvészek és Zammenhof által is támogatott!)(1) javasolt reformokat, mint pl. a főnév és melléknév felesleges egyeztetésének kivételét a nyelvből.
*** Feltételezhetjük, hogy a professzor, mivel az összehasonlító nyelvészet nemzetközileg elismert szaktekintélye, „ért hozzá”, és véleményét az eszperantó ismeretében alakította ki. Ha annyira áttekinthető az eszperantó nyelvtana az „egyszerű emberek” számára is, akkor feltételezhetjük, hogy egy filológus prof töredék idő alatt felmérheti a többi nyelvhez viszonyított praktikumát, hatékonyságát.
***
Kada Lajos,
(9 nyelv) Róma, Vatikán.(3)
(nyelvei: magyar, német, olasz, latin, angol, francia, spanyol, görög, héber)
Visszafogottan, annak a kérdésnek, hogy „Van-e a latinnak jelene; lesz-e az eszperantónak jövője?”, csak első részére ad választ.
Saját bevallása szerint „ nem ragadnak rá a nyelvek” és nagy energia befektetéssel tanulja őket, de ő abban a szerencsés helyzetben volt, hogy „ az élő nyelveket mind élő környezetben sajátította el”.
Ő maga is híve annak, hogy „ a klasszikus idióma kiválóan alkalmas arra, hogy megtanítson a logikus gondolkodásra”, de abban igaza van, hogy „ kulcsot kínál egész sereg nemzeti nyelv megtanulásához”.
Felmerülhet az esetében a kérdés, hogy vajon miért nem nyilatkozott az eszperantóval kapcsolatban? Következetesen a miatt talán, mert nem ismeri, így nem nyilatkozik róla? Vagy, mert a nemzetközi nyelviség nála egyértelműen a latinhoz kötődik? Vagy a következők miatt, amit a latinról is mond: „ a latin, mint minden más nagy múltú nyelv, formákban, változatokban igen gazdag. Nem vagyok biztos benne, hogy aki, mondjuk, Szent Ágostont latinul olvasni tudja, az Horatius ódáit is megérti.”(1)
Arra utalna ezzel, hogy mindenképpen meg kell tanulni egyéb nyelveket is, és nem elég a/egy közvetítő nyelvet is ismerni – pláne annak a számára, aki nemzetközi palettán mozog, mint valószínűleg ő maga is?
***
Folyt.köv.
***
Irodalom:
(1) Lomb Kató: Bábeli harmónia – Interjú Európa híres soknyelvű embereivel.
(2) André Martinet - francia nyelvészről részletesebben:
http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/~toth/Alknyelv/idegenek/klasszikusok/Martinet/nyelvesz.htm
(3) A VIGILIA BESZÉLGETÉSE - Kada Lajos érsekkel - BODNÁR DÁNIEL: http://www.communio.hu/vigilia/2001/2/kad0102.html
A bevezető cikk szövege megtalálható a „ NYELVÉSZ - Nyelvészeti vitafórum” EU-szperantó??? – topicjában.
EU-szperantó??? - topic a nyelvészfórumon