HTML

Az eszperantó (és mozgalmának) kritikája

Az eszperantó mozgalom úgy véli, hogy majdnem ugyanolyan szabadságfokkal garázdálkodhat a nyelvészet és a nyelvpolitika, továbbá a nyelvoktatás terén, mint ahogyan az istenhívők az erkölcs terén. Ha azonban a működésük, az elveik, a kezdeményezéseik mélyére nézünk, akkor megpillanthatjuk a valós motivációkat...

Friss topikok

EU-szperantó??? - Soknyelvűek és az eszperantó – 2. (André Martinet, Kada Lajos)

2012.07.14. 00:26 aforizmágus

http://www.inforef.be/projets/jeparledoncjecris/images/martinet_petit.jpgAndré Martinet, elméleti filológus, (12 nyelv) Sceaux: „ÉN ESZPERANTÓPÁRTI VAGYOK, mégsem próbálkozom az elsajátításával, mert nem hiszem, hogy sok esélye van.

Nemcsak azért, mert Eszényi József, a Magyarországi Eszperantó Szövetség Alelnöke is belépett a bevezető cikk vitájába (éppen a megjelenése napján regisztrált a virtuson, egy másik eszperantópártival egyetemben!), folytatnám a sort Európa soknyelvű embereiről, akik arra a kérdésére (is) válaszoltak Lomba Katónak, hogy " „Van-e a latinnak jelene; lesz-e az eszperantónak jövője?”.

Eszényi Úr megemlítette, hogy „Mi, magyarok azért tanulunk nehezen nyelveket, mert az európai nyelvek szókincse és nyelvtana nagyon sokban különbözi a magyar nyelvtől. Ha ezt a másfajta logikát, eltérő nyelvtani felépítést először egy könnyen felfogható, idiómáktól, kivételektől és rendhagyó esetektől mentes nyelvben tanuljuk meg, sokkal könnyebb lesz utána egy másik nyelvet megtanulni.
Ezt a nehézséget (mármint az eltérő nyelvtani logika és felépítés) a több nyelven beszélő emberek sokszor nem értik meg. (persze vannak kivételek, ezek egy része eszperantista)”,
gondolom ezért is lehetnek hasznosak azok a megjegyzések, amikkel kiegészítem ezeknek a soknyelvű embereknek a véleményét.

A bevezető cikkel kapcsolatban terjedelmes vita alakult ki, amit érdemes lehet a témával kapcsolatban áttanulmányozni (nagyságrendileg sokkalta terjedelmesebb maga a vita, mint a cikk!), mert eddigi tapasztalataim alapján mindezidáig ilyen szemlélettel nem közelítettek az eszperantóhoz, pontosabban a nyelvet életben tartó eszperantó mozgalom működéséhez, képzeteihez, „lélektanához”. Ki tudja – talán ennek is eljött az ideje!

***

André Martinet,

(12 nyelv), (Saint-Albans-des-Villards, 1908–Chatenay-Malabry, 1999), Sceaux:

(francia, angol, dán, német, provanszál, olasz, spanyol, portugál, svéd, holland, norvég, orosz)

Az egyik legismertebb elméleti filológus, 1980-tól a Bilingvis Nevelés Tájékoztató Világcentrum elnöke.

Így nyilatkozik: „Az eszperantónak – néhány kezdeti tévedés után – sikerült életképességét bizonyítania*, de a tehetetlenség, rosszindulattal szövetkezve, akadályozza az elterjedését**. ÉN ESZPERANTÓPÁRTI VAGYOK, mégsem próbálkozom az elsajátításával, mert nem hiszem, hogy sok esélye van.***”(1)

* Itt némi kiigazításra talán szükség lehet – mivel egyetlen más mesterséges nyelv támogatására nem alakult ki olyan mozgalom, mint az eszperantó mellett, így nem lehet egyértelműen az eszperantó számlájára írni „életképességének bizonyítását”, hanem sokkal inkább a mozgalom volt az, ami biztosította fennmaradását, így ezt a mozgalomról lehet elmondani.

Ha nem állna mögötte mozgalom, és úgy lenne a jelenlegihez hasonló módon elterjedve (számszerűségét tekintve, és nem formáját tekintve!), akkor az eszperantóhoz lehetne kötni ezt a helyzetet; de mivel a többi – és sok, a nyelvészek körében modernebb, használhatóbb mesterséges nyelvek – mellett nem állt mozgalom, így „eltűnésüket”, népszerűségük hiányát a mozgalmiság hiányának is betudhatjuk, vagy annak, hogy annyira mégsem voltak életképesek, még modernségük, és hatékonyságuk ellenére sem. (Persze a kiegyensúlyozottság miatt tegyük hozzá: egyelőre. A széles körben elterjedt latin a különböző tájegységek és nemzeti hatások miatt különböző leánynyelvekre szakad szét; és ott van az angol is, ami már régen mutatja a hangtani aprózódás jelenségeit, annak ellenére, hogy a tankönyvek többségében az RP szerepel standard kiejtési „előírásként”.)

** Ebben igazat kell adnunk a professzornak – de a kulturális újításokhoz általában így viszonyul a széles közvélemény. Részben talán ez az ellenállás is vezethetett a mozgalmiság erősödéséhez. Azonban maga az eszperantó is beleesett a konzervativizmus csapdájába, méghozzá elég hamar: éppen erről szólt az 1894-es kongresszusi szavazás, ahol 157 szavazattal 107 ellenében elvetették a (nyelvészek és Zammenhof által is támogatott!)(1) javasolt reformokat, mint pl. a főnév és melléknév felesleges egyeztetésének kivételét a nyelvből.

*** Feltételezhetjük, hogy a professzor, mivel az összehasonlító nyelvészet nemzetközileg elismert szaktekintélye, „ért hozzá”, és véleményét az eszperantó ismeretében alakította ki. Ha annyira áttekinthető az eszperantó nyelvtana az „egyszerű emberek” számára is, akkor feltételezhetjük, hogy egy filológus prof töredék idő alatt felmérheti a többi nyelvhez viszonyított praktikumát, hatékonyságát.

***

Kada Lajos,

(9 nyelv) Róma, Vatikán.(3)

(nyelvei: magyar, német, olasz, latin, angol, francia, spanyol, görög, héber)

Visszafogottan, annak a kérdésnek, hogy „Van-e a latinnak jelene; lesz-e az eszperantónak jövője?”, csak első részére ad választ.

Saját bevallása szerint „ nem ragadnak rá a nyelvek” és nagy energia befektetéssel tanulja őket, de ő abban a szerencsés helyzetben volt, hogy „ az élő nyelveket mind élő környezetben sajátította el”.

Ő maga is híve annak, hogy „ a klasszikus idióma kiválóan alkalmas arra, hogy megtanítson a logikus gondolkodásra”, de abban igaza van, hogy „ kulcsot kínál egész sereg nemzeti nyelv megtanulásához”.

Felmerülhet az esetében a kérdés, hogy vajon miért nem nyilatkozott az eszperantóval kapcsolatban? Következetesen a miatt talán, mert nem ismeri, így nem nyilatkozik róla? Vagy, mert a nemzetközi nyelviség nála egyértelműen a latinhoz kötődik? Vagy a következők miatt, amit a latinról is mond: „ a latin, mint minden más nagy múltú nyelv, formákban, változatokban igen gazdag. Nem vagyok biztos benne, hogy aki, mondjuk, Szent Ágostont latinul olvasni tudja, az Horatius ódáit is megérti.”(1)

Arra utalna ezzel, hogy mindenképpen meg kell tanulni egyéb nyelveket is, és nem elég a/egy közvetítő nyelvet is ismerni – pláne annak a számára, aki nemzetközi palettán mozog, mint valószínűleg ő maga is?

***

Folyt.köv.

***

Irodalom:

(1) Lomb Kató: Bábeli harmónia – Interjú Európa híres soknyelvű embereivel.

(2) André Martinet - francia nyelvészről részletesebben:
http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/~toth/Alknyelv/idegenek/klasszikusok/Martinet/nyelvesz.htm
(3) A VIGILIA BESZÉLGETÉSE - Kada Lajos érsekkel - BODNÁR DÁNIEL: http://www.communio.hu/vigilia/2001/2/kad0102.html

A bevezető cikk szövege megtalálható a „ NYELVÉSZ - Nyelvészeti vitafórum” EU-szperantó??? – topicjában.

EU-szperantó??? - topic a nyelvészfórumon

13 komment

Címkék: latin eszperantó eu szperantó andré martinet kada lajos eszényi józsef magyar eszperantó szövetség

A bejegyzés trackback címe:

https://eszperanto-kritika.blog.hu/api/trackback/id/tr204655964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Eιpηνη 2012.11.22. 08:21:48

Tisztelt Szerző!
Egy másiknál "használhatóbb mesterséges nyelvek"?! Talán a szerző tud használhatóbb és kevésbe használható nyelvekről? Azt hiszem, a mindennapok elégségesen bizonyítják, hogy amit az ember kézbevesz, az használható. Valóban az érdektelenség tűnik a nagy akadálynak valamilyen alkalmatlanság helyett.
Később ugyanezt a fonalat veszi fel a "praktikum", azaz gyakorlati hatásfok kifejezéssel. Igen, én is amondó volnék, hogy hatékonyan és nem elég hatékonyan működő nyelvekről lehet beszélni. Csakhogy ahhoz, hogy ez a kérdés komolyan tárgyaltassék, eleve komolyan kell, hogy vegyék a nemzetközi segédnyelv ügyét.
Még egy kulcsidézet: "... nem elég a/egy közvetítő nyelvet is ismerni" - így van. A közvetítő nyelv, amint magát meg is határozza, nem akar más nyelveket pótolni, hanem segíteni a közöttük létrejövő kommunikációt. Ez ennyi; mégis ezzel nem hajlandók kezdeni semmit a világ hatalmasai. A szomorú, hogy a mai világfaluban nincs egy olyan közös szóértési lehetőség (még), amit mindenki használhatna kulturális "külföldre utazás" nélkül. Ez azért fájó, mert az idegen ajkúak már itt vannak, benn a másik országában, és az akadálytalan párbeszéd nagy szükség. ...
Békesség!

aforizmágus 2013.01.07. 23:05:21

@Eιpηνη: „A közvetítő nyelv, amint magát meg is határozza, nem akar más nyelveket pótolni, hanem segíteni a közöttük létrejövő kommunikációt. Ez ennyi; mégis ezzel nem hajlandók kezdeni semmit a világ hatalmasai.”
Erre már van megoldás – az alapfokú, vagy tört angolság, vagy bármely célnyelv alig pár szár szavas, praktikusan megválogatott szókincse. Ez a gyakorlat ma is és volt mindig is. Aki ma az eszperantót ma használja, az csak az eszperantót használok mikrotársaságával értene szót, míg aki a célnyelvű ország nyelvének minimális szókincsét ismeri, az már tud kommunikálni.
Nem igazán értem, hogy miért a kommunikáció létrejötte a probléma. Mindig ezzel jön minden eszperantó vagy egyéb segédnyelv-fan, aztán meg kiderül, hogy ők nem alapfokú, szükséglet-alapú kommunikációt, hanem vmiféle kulturális bemerítkezést értenek alatta. Had súgjam meg, hogy ha jobban szemügyre venné, hogy egy átlagos eszperantista hogyan használja az eszperantót a más anyanyelvű átlagos eszperantistákkal, akkor azt venné észre, hogy semmivel sem kommunikálnak hatékonyabban, mint a konyhanyelven idegen nyelvet törők. ):o)

Eιpηνη 2013.02.06. 15:33:09

@aforizmágus: Igen, ez valószínűleg így van. Emiatt az egyszerűbb lehetőség miatt is lehet egyáltalán érdektelenség a "világnyelv" iránt. Én sem azt írtam, hogy feltétlenül könnyebb kommunikálni egy közvetítő nyelven, mint egy akként használt anyanyelven (sőt, minden "használható"), hanem a nyelvek közötti kommunikációra gondoltam: az egyértelmű fordítás/tolmácsolás és kultúrák kölcsönös megértése elengedhetetlen egy egész világra szóló projekthez. Márpedig, gondoljuk végig: az egyszerű út hova vezet - valóban megérteti magát a más anyanyelvén makogó, de presztízs és érzelmi tartalmak szempontjából (pl.) nagyon alacsony minőséget képviselnek ezek a megnyilvánulások. (Ezt jól tudják a nem-nyelvész világnyelvkutatók!) Például hiába ismeri valaki a 'bye' szót, ha nem tudja, hogy búcsúzást jelent, mert valami miatt (ált. anyanyelv) máshogy értelmezi - és ez csak egy legegyszerűbb típus! A lehető legegyszerűbb közvetítő nyelv - egyszerű nyelvtan és egyszerű szemantikai háló által - éppen az egyszerű kommunikációt tenné lehetővé minőségveszteség nélkül (mivel a viszonyítási alap nem túlbonyolított rendszer lenne)! Ez NEM lehetne akármilyen (végre minőségi lehetne a nyelvek közötti kommunikáció), egyelőre azonban az AKÁRMILYEN megoldást választják, akik más anyanyelvéhez próbálják passzintani a sajátjukat. Szemléletes példa erre a latin igemódok átfordítása a magyar bibliába anno - ez, a bonyolult nyelvtani rendszer átemelése szerintem felesleges és magyartalan!
Hajrá világnyelv! Hajrá világnyelvészek! :)

aforizmágus 2013.02.13. 16:20:55

@Eιpηνη: „Emiatt az egyszerűbb lehetőség miatt is lehet egyáltalán érdektelenség a "világnyelv" iránt.”

Ha belátható, hogy az angollal, vagyis egy nemzeti nyelvvel is megoldható az, amit az eszperantisták egy mesterséges nyelvvel szeretnének megoldatni, akkor ez nem egy szimpla „egyszerűbb lehetőség miatti érdektelenség”, hanem annak az ordító jele, hogy a mesterséges nyelv egyenesen felesleges.

„a nyelvek közötti kommunikációra gondoltam: az egyértelmű fordítás/tolmácsolás…”

Itt álljunk meg egy szóra. Mi az, hogy „egyértelmű fordítás/tolmácsolás”, és pláne hogy jön ez a mesterséges nyelvek melletti érveléshez? Itt megint arra a legendára történik utalás, miszerint az eszperantóval való fordítás lenne a legminimálisabb tartalmi veszteség? Maga a kísérlet is nonszesz ötlet, mert aki fordítóként dolgozik, az tudja a legjobban, hogy a fordításban éppen az a „művészet”, hogy a sokféle fordítási lehetőség közül éppen az adott esetben melyiket célszerű választani. A fordítás/tolmácsolás nem olyan egyszerű gépies művelet, ahogy pl. a gépi fordítás hívei hiszik, vagy az eszperantisták. Ha így lenne, akkor az igényes gépi fordítás már rég hétköznapi gyakorlat lenne és nem lenne szükség pl. fordítókra.

aforizmágus 2013.02.13. 16:35:46

@Eιpηνη: „valóban megérteti magát a más anyanyelvén makogó, de presztízs és érzelmi tartalmak szempontjából (pl.) nagyon alacsony minőséget képviselnek ezek a megnyilvánulások.”
Itt megint van egy alapvető félreértés, de nevezzük inkább valamiféle üldözési mániának, vagy fóbiának. Nem egy eszperantistától hallottam, amikor azt ecsetelik, h ha vki a kommunikációs partnere anyanyelvén kommunikál, az hátrányban van a másikkal szemben; és ez a presztízsre hivatkozás meg arra utal, hogy a kommunikációban a közös nyelvet kevésbé ismerőt lenézik, nem veszik komolyan, stb. Már elnézést a kifejezésért, de ez egy sületlen hülyeség, amiről ordít a dilettantizmus. Ha így lenne, ez éppen az angol világnyelvi elterjedtsége ellen kellene hogy szóljon.
Azt kellene az eszperantistáknak megérteni, hogy a valódi információhiányt kielégíteni igyekvő kommunikációban a felek szinte mindig együttműködőek, és inkább segítik a szerényebb kommunikációs képességekkel bírót, semmint lenéznék, vagy kihasználnák ezen hiányosságait. Hányszor fordul vajon elő, hogy amikor pl. egy külföldi piacon egy magyar semmit nem tud az illető piacos anyanyelvéből, mégis tud vásárolni, alkudni, stb. Hányszor tapasztaljuk, hogy megdicsérik az illető országban járó külföldit, ha csupa hibával, torz kiejtéssel, de beszéli az illető ország anyanyelvét?
Tudom, tapasztalom, hogy az eszperantisták valami olyasmi lilaködös téveszmében élnek, hogy csak a tökéletes nyelvi pontossággal elmondott közlendőt hajlandók megérteni a felek, és valami rettegő fóbiával inkább a csontig lecsupaszított, hústalan eszperantót merik tanulni, mert azt hiszik, hogy amiben alig vannak szabályok, abban nem lehet akkorát téveszteni, ergo a tévedések lehetősége is minimális lehet. No, ez is tévedés, mert az eszperantó felépítése számos alapvető ponton annyira hiányos, hogy megkérdőjelezhető a szerepe nyelvek közötti átjárhatóság esetén. Ezt úgy értem, hogy ha valaki egy nyelvről lefordít egy autentikus szövegek eszperantóra, majd eszperantóról valaki lefordítja ezt egy másik nyelvre, akkor jócskán mást fog kapni, mint ami az eredetiben volt.

aforizmágus 2013.02.13. 17:15:18

@Eιpηνη: „A lehető legegyszerűbb közvetítő nyelv - egyszerű nyelvtan és egyszerű szemantikai háló által - éppen az egyszerű kommunikációt tenné lehetővé minőségveszteség nélkül (mivel a viszonyítási alap nem túlbonyolított rendszer lenne)!”

Azért az egyszerűsítésnek is vannak határai: az eszperantóban nincsenek állandó vonzatok, nincsenek kollokációk, nincs frazeológia… ezeket minden beszélő a maga anyanyelvéből helyezi át az eszperantóul megfogalmazott mondanivalójába.

Észre kellene venni, hogy egy nyelv nem csak nyelvtan és szemantikai háló (bár ezalatt nemigen értem, az eszperantó esetében ez mit jelent), hanem a nyelvben a nyelvfejlődés során kialakult és használt mikroszerkezetek, amik túlnyúlnak a szabályokba foglalható nyelvtan keretein.

Ha szemléltetni akarnám ezt a hiányosságot az kb olyan lenne, minthogy a kétkezi munkák egyik alapvető fontosságú eszköze a kalapács… Mondjuk legyen egyetlen 1 kg-os acélfejű kalapács az eszperantó nyelv „kalapács eszköztárában”. Mivel ennél egyszerűbb szerkezetű már nem lehet, így minden más nyelv eszköztárában többféle kalapács is lesz: kisebb, nagyobb, lágyabb, keményebb, éles, kerekded, hegyes, stb. Tudom, hogy egy hasonlat semmire sem analógia, de nagyobb az esély egy találomra kiválasztott kétkezi szakma művelője számára, hogy talál egy neki a többinél jobban megfelelő kalapácsot (a kovács és a cipész is), mint ha csak egyféle választási lehetősége volna.

Egy nyelv akkor válik kifejezővé, ha többféle választási lehetőségünk is van a mondanivalónk megfogalmazására. És itt nem a használható szavak mennyiségét értem egy jelentés kifejezésében, tehát pl. nem a szinonimákra, stb. gondolok, hanem arra, hogy bizonyos jelentések többféle stilisztikai szinten, többféle formában is megfogalmazhatjuk. Na EZ nincs meg az eszperantóban.

Lásd pl. az eszperantó nyelv rímkészletét! Talán egy kicsivel több, mint egy tucat lehetséges rím alkotható, és azok is mind ugyanazon szófajhoz tartoznak. Ebből kifolyólag nem lehet eszperantó nyelven igényes költészetet produkálni. Hogyan lehetne tehát igényes módon közvetíteni két nyelv beszélői között a két nyelv költészetéről?

aforizmágus 2013.02.14. 12:58:40

@Eιpηνη: „Ez NEM lehetne akármilyen (végre minőségi lehetne a nyelvek közötti kommunikáció), egyelőre azonban az AKÁRMILYEN megoldást választják, akik más anyanyelvéhez próbálják passzintani a sajátjukat.”

Éppen itt cáfolod azt, amit védeni próbálsz. Már hogyan lehetne egy erősen hiányos morfológiai és szerkezeti rendszerrel pontosan leképezni egy sokkal bonyolultabb rendszert, amiben ráadásul olyan elemek is vannak, amik a hiányosban nincsenek? Mint pl. az állandó vonzatok, vagy a frazeológia. Az eszperantóval csak azt tudod megfogalmazni, hogy az általad beszélt anyanyelv jelenségei hogyan néznek ki eszperantó szavakkal leírva. Csak az elvakult, nyelvészethez cseppet sem értő eszperantisták hihetik, hogy ez elegendő lehet a nemzetközi PONTOS kommunikációhoz. Amikor az ember a saját anyanyelvét kódolja eszperantóul, akkor a saját vonzatrendszerét, frazeológiáját, kollokációit viszi át az eszperantóra… de mit kezdjen ezzel egy más anyanyelvet beszélő eszperantista? Értheti, hogy eszperantó nyelvű szöveget hall, meg a szavakat is érti, csak éppen a mondanivalót nem. Pontosan olyan érzés lehet eltérő anyanyelvűek számára az egyébként magas szinten bírt eszperantó nyelven történő társalgás, mintha egy városi üzletember csevegne egy gettóban élő vagánnyal: jóllehet egy nyelvet beszélnek, de nem értik egymást.

aforizmágus 2013.02.14. 13:05:25

@Eιpηνη: „Szemléletes példa erre a latin igemódok átfordítása a magyar bibliába anno - ez, a bonyolult nyelvtani rendszer átemelése szerintem felesleges és magyartalan!”
Ebben csak azon a szinten értek egyet, hogy pl. a Károli féle Bibliafordítás egyenesen SZAR, hitvány, összecsapott munka – ha a fordító szakember szemével nézem.
A „magyartalanság” témáját azonban nem szabad elhamarkodni. ma szinte meghurcolják a határozói igenevek használatát a magyarban, holott szerves része a hétköznapi beszédnek is. Mégis, sokan szinte bocsánatot kérnek, ha „kicsúszik a szájukon”, pontosabban, amikor észreveszik, hogy használták. Ebben a nagy magyar nacionalista nyelvújítók a bűnösek, mert germanizmusnak ítélték és száműzték a szépirodalomból. Mi lett ennek a következménye? A legtöbb szenvedő szerkezet és befejezett idő ezt az igenevet használja a nyugati nyelvekben – ennek következtében a magyarok csak igen nagy nehézségek árán tudják ezeket megtanulni.

Vlaci 2015.05.20. 05:33:02

Ha egy kemény üzletben az anyanyelvén beszélő fél előnyt szerezhet kommunikációs fölényével, nem teszi meg? SEGÍTENI fog engem maga ellen?

Na ne röhögtess aforizmágus!

A többi érved is épp ilyen ostobaság, kár energiát pazarolni a cáfolatukra... Te egyszerűen utálod az eszperantót, erről van szó.

Vlaci 2015.05.20. 05:34:50

"Az eszperantóval csak azt tudod megfogalmazni, hogy az általad beszélt anyanyelv jelenségei hogyan néznek ki eszperantó szavakkal leírva. "

Szellentésed nincs az eszperantóról.

Eιpηνη 2015.05.21. 16:56:19

Tisztelt blogíró!

Részletes válaszokat is szívesen írok ezekben a kérdésekben, amint odajutok. Első olvasásra annyit szeretnék megjegyezni, hogy iagzán jól lerántotta a leplet kommentjeiben arról, amibe eddig - ugyancsak kritikus szemlélőként - még én sem gondoltam bele: hogy mindannyian (nyelvészek) megörököltük az egyoldalúan buzgó társadalmi felfogás és elvont ideálok által meghatározott egy-két évszázados elképzeléseket a nemzetközi nyelvek kapcsán. Bizony sok gaz elvetendő, úgyhogy felül fogom vizsgálni azokat az állításaimat, amik miatt úgy hangozhatott, hogy valamit védeni óhajtanék. Egy ember nem is védelmezhet egy egész nyelvet, ez abszurd lenne; még a konstruált nyelvek esetén is túlságosan mesterkélt volt, amikor ezt újabb és újabb mozgalmisták megkísérelték.
Az érzelmi oldalról egyre inkább egy csoportnak szólt a kritika, amelyen én kívül állván nyugodtan fontolgatom mondanivalóját. Tettem egyetlen olyan utalást is, hogy nekem az eszperantó jutna eszembe, mikor csak a közvetítő nyelv ideáljáról beszélek? Inkább ellenpélda eme börtönbe zárt nyelv, ezért nincs is mit érdemben hozzátennem azokhoz az üzeneteihez, amik kritikája célpontjára irányultak. Magunkat börtönbe zárni csupán amiatt, mert a jelen társadalmi normák ellenérzéseket váltanak ki belőlünk, a legkevésbé józan dolog lenne. Ezért is látom értelmét ismerkedni ezzel a bloggal.

Békesség!

aforizmágus 2015.06.22. 01:24:37

@Vlaci: "Ha egy kemény üzletben az anyanyelvén beszélő fél előnyt szerezhet kommunikációs fölényével, nem teszi meg? SEGÍTENI fog engem maga ellen?"

Ha jól veszem ki, akkor itt a nemzetközi kommunikációs térben zajló üzletmenetekkel kapcsolatos súlyos tájékozatlansággal állok szemben. Súlyosan primitív üzleti szemléletre vall, ha valaki összekeveri az amerikai őslakosokat üveggyöngyökkel, tükrökkel, meg tüzesvízzel megvásárló kapzsi európai kereskedők tevékenységét a modern üzletmenetekkel... Már ott sántít a dolog, hogy a kereskedelem történetében mindig azok igyekeztek megtanulni egy még nem ismert nyelvet, akik eladni akarták a portékájukat. Már nagyon régóta elemi érdeke minden üzletfélnek, hogy pontosan rögzített feltételek mellett jöjjön létre az üzleti szerződés, és ha ilyenkor nyelvi nehézségek támadtak, akkor kerültek előtérbe a tolmácsok.
Megintcsak súlyosan torz szemlélet a kisstílű szélhámosok által kifosztott kisemberek esetét a nemzetközi kereskedelemmel összemosni.

Hadd ne folytassam a kioktatást, és had dobjam vissza a labdát:

Na ne röhögtess Vlaci!

aforizmágus 2015.06.22. 01:27:16

@Vlaci:

aforizmágus: "Az eszperantóval csak azt tudod megfogalmazni, hogy az általad beszélt anyanyelv jelenségei hogyan néznek ki eszperantó szavakkal leírva. "

Vlaci: Szellentésed nincs az eszperantóról.

aforizmágus: Vlaci, neked meg arról nincs fingod se, hogy miről alkotsz véleményt.

Gondolom így kvittek vagyunk, és legközelebb valami érdemlegesre is reagálhatok, nemcsak fröcsögésre. :)
süti beállítások módosítása