HTML

Az eszperantó (és mozgalmának) kritikája

Az eszperantó mozgalom úgy véli, hogy majdnem ugyanolyan szabadságfokkal garázdálkodhat a nyelvészet és a nyelvpolitika, továbbá a nyelvoktatás terén, mint ahogyan az istenhívők az erkölcs terén. Ha azonban a működésük, az elveik, a kezdeményezéseik mélyére nézünk, akkor megpillanthatjuk a valós motivációkat...

Friss topikok

Az ESZPERANTÓ-ról jut eszembe ..., avagy: 21 kritikai megjegyzés a „Mit kell tudni az eszperantóról” című írásra reagálva

2012.07.12. 23:51 aforizmágus

...az idealisztikus elképzelés, miszerint az azonos nyelven beszélők megértik egymást, azonosan gondolkodnak, tkp egy „családhoz tartoznak” jó példája a kisközösségi viszonyok idealizálásának, ami azonban éppen emiatt torz képet alakít ki a benne lévő számára a csoporton kívüliekről.

Képen: az eszperantó mozgalom emblémája

(A cikkem eredetileg a www.virtus.hu-n jelent meg, 2007.01.20-án)

Szilvási László - Kulturális Eszperantó Szövetség, elnökének elküldtem ezt az írást ... nem reagált rá. Nem is csodálom!

A cikk alapját a "Mit kell tudni az eszperantóról?" című írás ihlette indulat ihlette... mely itt olvasható: http://www.eszperanto.hu/index1.htm

*** *** ***

-1-
"Az eszperantó fonetikus (mindent úgy írunk ahogy ejtünk), ragozás nincs, illetve a minimálisan szükséges mértékű, a nyelvtana logikai alapon épül fel."

BRAIN STORMING:

A magyar nyelv is fonetikus, mégis az egyik legnehezebben elsajátíthatónak tartják, igaz, a ragozási rendszere miatt (ami szintén hangtani alapú); az angolban is minimálisak a tanulása során elsajátítandó alaktani ismeretek.
Az eszperantó sok bírálat érte már 1907-ben is LESKIEN-től, aki részletesen elemezte az eszperantó nyelv kiejtését - magukat a hangokat, de a hangsúlyozást is (ami éppen a németeknek és az angoloknak okozott különösen nagy problémát, de a végszótagok szempontjából is inkább ártalmas az érthetőség szempontjából.)

A nyelvtan logikai alapúsága természetesen meggyorsítja annak (mármint a nyelvtannak) megtanulhatóságát, vagyis a nyelvtanét és a mondatképzését, de a szóképzés gazdaságossága is csak látszólagos, mivel a beszédben a szóképzés bonyolultsága megnehezíti a fogalmazást (lásd képzők sorrendje, stb.).

Lehet hogy ezek alapján könnyen olvasható, és írható nyelv, és a tanulást is az gyorsíthatja meg, hogy könnyedébben lehet vele írásban fogalmazni és olvasni - ez azonban nem segít a beszédbeli használhatóságán.

***
-2-
"A leggyorsabban tanulható! - Az eszperantó a leggyorsabban megtanulható élő nyelv! Ugyanazon nyelvi tudásszint eléréséhez, más nyelvekhez képest csak 1/4 - 1/5 idő- és energiaráfordítás szükséges."

BRAIN STORMING:

Ez a pozitívuma látszólagos - az egész földön kb 2 millió ember kerül közelebbi kapcsolatba az eszperantóval, akik tudásszintje nem egységes, tehát javarészt jóval az általános szint alatt van (pláne ha nem napi szinten használják!). ha valaki 4x-5x annyi időt fordít pl. az angol nyelv tanulására, akkor azt az egész világon majd 2 milliárd emberrel kapcsolatban képes használni. Sőt - anyanyelvi szinten kb 500millióan beszélik, a többség tehát tanult nyelvként, második nyelvként, így ezt a fajta nyelvi tudásszintet alkalmazók toleránsabbak a nyelvi hibákkal kapcsolatban.

***
-3-
"A közhiedelemmel ellentétben az eszperantó nem mesterséges, hanem élő nyelv."
"az eszperantó ugyanúgy fejlődik, mint a nemzeti nyelvek, és már régóta a tömegek által beszélt ÉLŐ nyelvvé vált."

BRAIN STORMING:

Az írás összetéveszti a "mesterséges"-"termé szetes", "élő"-"holt" nyelvekre alkalmazott terminusokat.

Az eszperantó több nyelvből összerakott, egyedi szabályokkal ellátott mesterséges nyelv, ami mozgalommá válása miatt lett olyan nyelvvé, amelynek használó e nyelvet részben önazonosságuk elemének tekintik, emiatt használják, ez alapján tekinthető élő nyelvnek. Az hogy "tömegek" beszélnék, az túlzás - az "anyanyelvinek" tartott szintű eszperantóul beszélők számát max.(!) 2000-re becsülik.... de ők sem lennének meg egy másik, természetes nyelv anyanyelvi szintű tudása nélkül.

***
-4-
"Bármilyen jól tanulsz is meg egy idegen nyelvet, az anyanyelvűvel szemben mindig hátrányban lévő, másodrendű leszel!"

BRAIN STORMING:

Általában csak azokkal kapcsolatban, akik nem akarnak megérteni, vagy nem fűződik semmilyen érdekük hozzá, esetleg akik szemében, aki számára maga a más nyelvet beszélő eleve másodrendű - ez azonban jellemhiba, nem általánosító minden "anyanyelvűre"!

***
-5-
"Az eszperantó használata egyenlő esélyeket biztosít, hiszen ez mindenki számára tanult nyelv."

BRAIN STORMING:

De csak talán akkor, ha a két nem azonos nyelvű történetesen tanulta a nyelvet, de akkor még mindig ott van a tudásbeli különbség - ami két anyanyelvű között is néha ellentéteket szül (az arra hajlamosaknál), (lásd a ritka nyelvjárásokat)

***
-6-
„Olyan fejlett, mint pl. a magyar! - Az eszperantó teljesen kifejlett nyelv! Az eszperantó a nemzeti nyelvekkel azonos szintű kifejezésre képes, kifejlett irodalmi és szakmai szókinccsel. Számtalan irodalmi mű jelent meg (regények, próza, versek, antológiák stb), sok szakmának önálló eszperantó szervezete van saját folyóirattal, szótárakkal, könyvekkel.”

BRAIN STORMING:

Ha az eszperantó „teljesen kifejlett nyelv”, akkor számolnia kell a különböző változatok kialakulásával, ami automatikusan be fog következni, ha valóban 100.000-ek anyanyelvi szintű, napi kommunikációs eszköze lesz. Közismert jelenség, hogy a már meglévő anyanyelvűek az elsajátított nyelvet a saját igényeik szerint használják, különösen akkor, ha nincs lefixált kifejezésrendszere, vagy „igénytelenül” használják - erre példa a pidgin nyelvek kialakulása, amik mindig egyszerűsítenek és analizálnak – ez persze az eszperantó további egyszerűsödést fogja jelenteni, de ezzel elveszíti azt a színes használati lehetőséget, amivel a jelenlegi népszerűsítői kecsegtetnek, és olyan szintre fogja „zülleszteni”, mint a pragmatikus angol-használók. Ezesetben van már egy olyan nyelv, amivel ezt meg lehet tenni, és már meg is tették, vagyis van már olyan élő, irodalmi nyelv, ami ezt a funkciót már ellátja, ez pedig a angol. Egy további, erre a szerepre pályázó nyelv inkább csak zavarja a képet, ahelyett hogy hagyná végre az angolt egy „igénytelenebb” szinten betölteni azt a szerepet, amit egy nemzetközi segédnyelvnek szánnak.

***
-7-
„Az új technikai kifejezéseket kialakult technikával építi be a nyelv. Hasonlóan a nemzeti nyelvekhez az egyes területeken az új fogalmak beépülése nem azonos sebességű. Az eszperantó vagy a saját már meglévő készletéből alkot új szót, vagy visszanyúl a latin szógyökhöz, vagy ha ilyen nincs, a különböző nyelvekben leggyakrabban használt szógyököt veszi át.”

BRAIN STORMING:

Ez arra utal, hogy folyamatosan azokat az elemeket építi magába, amit a többi nyelv is, vagyis nem fejlődik gyorsabban, mint a többi természetes nyelv – mivel azt teszi, amit a többi.

***
-8-
Ugyanarra használható, mint a többi nyelv! - Az eszperantó ugyanarra használható, mint a többi nyelv! Folyamatosan jelennek meg eszperantó nyelvű könyvek, folyóiratok, vannak rádióadások, videófilmek, zenei kazetták és CD-k stb.

BRAIN STORMING:

Ha ez így van, akkor csupán gyarapítja a nyelvek listáját. Ha mindez egyfajta kultusz-kialakítást is jelent, akkor könnyen lehet, hogy az eszperantó mégis kultúrateremtő eszmévé növi ki magát, ez azonban lehet, hogy csak arra lesz elég, hogy egy nyelvi azonosságtudattal, de saját „hazával” és „nemzettel” nem rendelkező közösséget hoz létre – ilyenek is vannak már, pontosabban mindez nagyon hasonló lesz a zsidók, vagy a cigányság kulturális állapotához.

***
-9-
„Mivel "Eszperantó-ország" nincs, oda nem lehet elutazni, de van évente kb. 300 különféle (szakmai, turisztikai, szórakoztató stb.) eszperantó rendezvény, ahol csak az eszperantóval lehet "boldogulni".”

BRAIN STORMING:

Ha mindez az egyetlen lehetőség az eszperantó aktív használatára, akkor ez is mutatja, hogy az eszperantó csupán egy közösségteremtő erő, eszme, amit egyfajta nyugat-ellenesség, továbbá egy speciális „aktuál-antiglobalista-globalista” (olyan mozgalom, amely globalista eszme alapján működik, de ezt nem a jelenlegi kulturális alapokon kívánja elérni), mozgalmiság táplál.

***
-10-
„Lehet minden szinten állami nyelvvizsgát tenni (a Rigó utcában az eszperantó teljesen egyenrangú a többi nyelvvel) - a munkahelyek ugyanúgy fizethetnek utána nyelvpótlékot (!), az egyetemi felvételinél és a diplomázásnál általában ugyanúgy elfogadják mint a más nyelveket!”

BRAIN STORMING:

A vizsgázási lehetőség nem az eszperantó „diadala”, hanem a Rigó utcáé, mivel ez is busás bevételt jelent nekik, főleg azért is, mivel ha a diplomázás miatt ebből vizsgázók le is diplomáznak, később amúgy is kell majd egy valódi, széles körben használt másik nyelvből is nyelvvizsgázniuk. A munkahelyeken ugyanis a már bevált közvetítőnyelveket használják.

***
-11-
„A hagyományos lehetőségeken kívül van néhány speciális szolgáltatás, ami csak az eszperantóul beszélők számára hozzáférhető (pl. ingyenes vendéglátó hálózat szerte a világban, szakmai konzultációs és segítségnyújtási hálózat, stb). Sokan állítják, hogy már csak ezek miatt akkor is érdemes megtanulni eszperantóul, ha semmi másra nem lenne használható…”

BRAIN STORMING:

Ez is a lelkes mozgalmiság terméke, ahol igyekeznek valami csábító lehetőséget is ajánlani a közösség fenntartása érdekében. A szakmai konzultáció és segélynyújtás pedig valószínűleg azt jelenti, hogy valószínűleg a már bejáratott közvetítő nyelveken is hozzáférhető szolgáltatásokat nyújtja.

***
-12-
„Az egész Földön elterjedt - Az eszperantó az eredeti céljai szerint mára az egész Földön elterjedt, hiszen gyakorlatilag nincs olyan város, ahol ne lenne eszperantóul beszélő. Az eszperantó tehát elterjedt, de még nem vált olyan tömegessé amilyet megérdemelne. Ennek oka elsősorban gazdasági és politikai.”

BRAIN STORMING:

A fentiek a szokásos „nyelvi imperialista - üldözési mániát” fejezik ki, ami abból áll, hogyha valami nem megy, akkor azt valószínűleg külső erők okozzák, és nem pedig a dolog belső sajátosságai: az eszperantisták általában bele sem gondolnak, hogy az angolhoz képest szinte elhanyagolható a szerepük és az esélyük arra, amit az angol már elért. Sokkal inkább lenne esélye a spanyolnak, de azt pl. az eszperantisták szinte meg sem említik. Az eszperantó az angol számára jelentéktelen tényező, és még annál is nagyságrendekkel kevesebb, mint amennyire az eszperantisták ítélik. Mivel nyelvről van szó, így kell egy „bűnbak”, aki az elterjedésének korlátait jelenti, és mivel a nemzetközi nyelvek színterén az angol a befutó-esélyes, így célpontként tökéletes. („Az ellen érdemes acsarkodni, aki nem tekint minket még ellenfélnek sem!”)

***
-13-
„A "nagy nyelvet" (angol, német, francia, orosz) használó államok gazdaságilag (és ennélfogva politikailag) ellenérdekeltek az eszperantó elterjedésében. A saját nyelvük használata (és minnél szélesebb körű elterjesztése) kifejezett gazdasági előnyökkel jár. Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország stb. az állami költségvetéséből évente sokszáz millió dollárral támogatja nyelve külföldi terjesztését. (Ez mára már egyes régiók nyelvi-kulturális gyarmatosításához áll nagyon közel...)”

BRAIN STORMING:

Ha valóban van versengés a nyelvek között, akkor az valószínűleg inkább csak a nyelvet tanulók között van. Az eszperantisták sokszor elfelejtik, hogy az ezeket a nyelveket beszélő országok valóban nagyhatalmak, és nem feltétlenül a többi ország kizsákmányolása a céljuk, hanem, hanem a velük való gazdasági együttműködés. Azt pedig, hogy a termékeiket szeretnék eladni egy adott országban, ez nem jelenti azt, hogy kulturálisan vagy nyelvileg be akarnák őket kebelezni – természetesen ez hozzátartozik a „bűnbak” szerepéhez.
Az eszperantisták sokszor előhozakodnak a „nyelvi-kulturális gyarmatosítással”, de annál ritkábban definiálják, hogy mit értenek ezalatt. Sokszor aránytalanul felnagyítanak, és sötétre festenek olyan jelenségeket, amik a természetese nyelvek között folyamatosan zajlik, mint pl. új technikai terminológiák átvétele, szavak megjelenése a köznyelvben, stb. Ha ezeket törvényileg is előírnák, és nem az érintkező nyelvek természetes jelenségeihez tartoznának, talán még igazuk is lenne. (Gondoljunk csak arra, hogy pl. a magyar nyelv is tömegével alkalmaz olyan szavakat, amiket anyanyelvünk részének tekintünk, mégis idegen eredetűek – erről a Magyar Értelmező Szótár etimológiai bejegyzései is tanúskodnak.)

***
-14-
„Az eszperantó jövője szempontjából komoly reményt ad az Európa Unió jelenlegi nyelvi gondjainak megoldására irányuló törekvések (a tagországok erősen szembeszállnak nyelvük mellőzésével), erre további rásegítést jelent a tervezett EU-bővítés, hiszen a jelenlegi rendszer mellett új belépések nyelvi / fordítási / tolmácsolási káoszt fognak okozni. Az Európa Unió adminisztrációs költségeinek már ma is kb. 1/3-át emésztik fel a fordítói, tolmácsolási kiadások...”

BRAIN STORMING:

Mindezt természetesen „reményt” ad az eszperantistáknak (a „reménykedő”-knek) arra, hogy talán az ő közösség összetartó, azonosságtudatuk egy jelentős részét biztosító nyelv lesz majd a megoldás. Tény, hogy ebben a kérdésben döntenie kellene az Uniónak, és ésszerűnek tűnne ezt egy határozatban, törvényben lefektetni, de valószínűleg nem fog egyetlen nemzeti nyelvnek sem engedni, hanem mindezt a természetes nyelvfejlődésre bízzák.
Az Unió adminisztrációs költségei pedig elhanyagolhatók ahhoz képest, mit váltana ki egy egész Európára kiterjedő egységesítő nyelvtörvény. Ebből a szempontból érthető az Amerika-ellenessége is egynémely európai polgárjogi és nemzeti szervezetnek, hiszen ott már modern elvek alapján a sok-sok tagállamban egységes nyelvhasználat mellett döntöttek, amit itt a kulturális viszonyok miatt nem lehetett megtenni, és valószínűleg még jó sokáig váratni fog magára bármiféle kilendülés a holtpontról.

***
-15-
„További esély a Kelet-Európában megnyilvánuló nemzeti öntudat, és a lassanként már érlelődő szerveződő ellenállás a nyelvi-kulturális gyarmatosítás ellen.”

BRAIN STORMING:

Sajnos az eszperantó előítéletes tömegmozgalommá válásának nyomait lehet abban felfedezni egy ilyen véleményben. Nem veszik észre, hogy a nemzeti nyelvek képviselői a nemzeti öntudatuk részeként ellenkeznek más nyelvek befogadása ellen. Ha az eszperantista mozgalom elérné célját, és nemzetközi szinten is egyfajta állam nélküli kulturális erőként lépne fel, akkor ezek a nemzeti öntudatukat féltő országok az eszperantót is a nemzeti nyelvük ellenségeként, nemzeti öntudatuk csorbításaként fognák fel.
Mindez nem lenne így, ha a praktikus okok mellett nem akarnának ilyen nacionalista jellegű érzelmileg fűtött előítéletek mellé is odaállni, hogy a közös ellenségképet (az angol nyelvet?) használva híveket szerezzenek a saját közösségük létjogosultsága érdekében.

***
-16-
„Hányan beszélik az eszperantót? - Sokan! Attól függően, hogy milyen szintű nyelvtudást tekintünk alapnak más-más számot kapunk, de sokszázezerre tehető azoknak a száma akik érdemben kommunikálni tudnak a semleges nemzetközi nyelven.”

BRAIN STORMING:

Ugyanez elmondható a legtöbb angolnyelvet valóban tanuló, és az általános és középiskolásan valóban tanuló(!) emberekről. Hogy a többség mégsem tud sokszor érdemben kommunikálni, az nem jelenti azt, hogy ennek az angol nyelv lenne az oka – a dolog mögött az áll, hogy az iskolából kikerülve, (még ha a diplomázáshoz is kellett a nyelvvizsga megszerzése) gyakorlat híján a nem használt idegen nyelvi képességek ugyanúgy lekopnak, mint a többi nem használt adat, ismeret, képesség. Ha a mégoly elterjedt angol és egyéb nyelvek esetében ez talán természetesnek is mondható (vagyis mégsem érvényesül a nyelvi gyarmatosítás réme), akkor ez fokozottabban lenne így az angolhoz képest nagyságrendekkel csekélyebb mértékben elterjedt eszperantóval. Akkor nem lenne ez így, ha az eszperantó is végigjárná azt az utat, amit az angol nyelv tett meg eddig, és még túl is lépne ezen, de ez már több mint idealizmus.

***
-17-
„Konkrétumok: A háború óta csak Magyarországon több mint 250.000 eszperantó tankönyv lett eladva, illetve 2002-ben a Rigó utcában az eszperantó volt a 3. legnagyobb nyelv, megelőzve a franciát, olaszt, spanyolt, stb...”

BRAIN STORMING:

Talán érdemes lenne olyan statisztikai „konkrétumot” is felmutatni, hogy az erőfeszítések ellenére mennyi munkahely hirdeti úgy az álláshelyeit, hogy kifejezetten eszperantó nyelvtudásra tartanak igényt.

A Rigó utcai adat sem mérvadó – mivel az idétlen felsőoktatási rendszerünk úgy követeli meg a nyelvvizsgát minden diplomához, hogy nagy valószínűséggel nem is lesz majd a nyelvtudásra szükség, vagy ha lesz is, akkor majd a gyakorlatban sajátítják azt el, (vagyis tekinthetjük úgy a nyelvvizsga-bizonyítványt, hogy az a nyelvtanulási képességet igazolja inkább(!), ami a megszerzését követően nem használva természetesen elkopik!), így természetes, hogy a „legkönnyebb”-nek kikiáltott felé fognak inkább nyúlni, vagy pedig józan megfontolásból, vagy - mivel az általános és középiskolákban már mindenhol van német és angoloktatás (eszperantóról ilyen szinten nem tudok!) - inkább egy a jövőben is biztosan hasznosítható nyelv felé fognak lépni. (Esetleg egyéni preferenciáik alapján, akár a „tetszik-nem tetszik”-elvet, vagy személyes érintettséget (rokonok, stb.) véve alapul.)

***
-18-
„Eszperantó szervezetek - Az eszperantó szervezetek nem tömörítenek mindenkit, hanem csak azokat, akik hajlandók valamit tenni a nyelv fennmaradásáért vagy terjesztéséért, illetve erről várnak információt a szervezettől.”

BRAIN STORMING:

Szilvási László „Összefoglaló eszperantó nyelvtan” című könyvének internetes kivonatában van egy fejezet, „Az eszperantó ismertsége tőled is függ!”, amiben a lelkes eszperantistákról olyan képet festenek, ami inkább egy fanatikushoz illik.
Íme a propaganda lista, ami bővíthető!:

http://www.eszperanto.hu/index1.htm

- Jelvény viselése;
- otthoni bejárat mellé „eszperantó” tábla kihelyezése /az „English is spoken here” táblákhoz hasonlóan, amiket kereskedők tesznek ki a népszerűbb nemzetközi üdülőhelyeken/,
- telefonos játékokban a betelefonáló „eszperantistaságának” megemlítése, vagy eszperantó nyelvű zene kérése kívánságműsorban /ingyenreklám!/,
- hirdetőtáblákra információs anyagok kihelyezése,
- újsághirdetések feladása,
- a diplomához eszperantó nyelvvizsga megszerzése,
- felragasztható reklámcsíkok készítése, és kihelyezése szélvédőkre, üvegfelületekre,
- külföldön külföldiektől segítségkérés eszperantóul
- eszperantó változatok elkészítése (akár cégeknek is reklámanyagként a nemzetközi eszperantista lapokba!)
- utcákra táblák kihelyezése
- a jövedelemadó 1%-nak felajánlása az Eszperantó Alapítványnak, de a legfőbb: mások erre való rábeszélése!
- kulturális intézményekben, közintézményekben felhívni a figyelmet arra, hogy eszperantóul nincs kiírva az információ,
- az internetes terjesztésre számtalan konkrét ötlet, elsőként éppen az ”Angol nyelv kulturális gyarmatosító szerepének” kiemelése…
- eszperantónyelvű újságok újságcikkeinek fordítása és elküldése a helyi lapoknak, kiemelve a „nyelvi problémát” és az eszperantó „eredményeit”…
- köszönőlevél írása, ha valahol eszperantó kiírást, információt talál; vagy tiltakozás, ha egy „eredményt” meg akarnak szüntetni
- a „kallódó eszperantisták” felkarolása, informálásuk, mindenekelőtt azért hogy „ne vesszen kárba a nyelvtudás”
- Az Eszperantó Alapítványnak, az adó 1%-on túli támogatására való felhívás
- az utolsó pont: „Légy büszke, és vállald fel nyilvánosan is!” = „Merd nyíltan felvállalni, és légy büszke arra, hogy eszperantóul beszélsz, és a semleges nemzetközi nyelvet beszélők nagy családjába tartozol!”

***
-19-
„A több önálló egyesület létezésének oka tisztán technikai-gazdasági. Tevékenységüket országos szinten rendszeresen összehangolják.”

BRAIN STORMING:

Ha az egyesületek tevékenysége, létezése valóban csak pusztán „tisztán technikai-gazdasági” eredetű, akkor lépten-nyomon nem az ideológiai (pl. nyelvi-kulturális gyarmatosítás),alapokra hivatkoznának, mint végső érvre, ha valaki a témával kapcsolatos közönyösségével reagál rájuk.

***
-20-
„Nemzetközi szervezetek - Az országonkénti eszperantó egyesületek tevékenységét nemzetközi szinten az Universala Esperanto Asocio, UEA (Eszperantó Világszövetség) nevű nemzetközi szervezet fogja össze. - A Rotterdami székhelyű UEA-nak több mint 100 országban vannak tagszervezetei, képviselői és több mint 30 szakmai nemzetközi eszperantó társasággal van munkakapcsolata. Az UEA 1954 óta folyamatosan részt vesz az UNESCO nem kormányszintű szervezeteinek munkájában.”

BRAIN STORMING:

Közismert jelenség, hogy bizonyos kulturális szervezetek egy bizonyos nagyság elérése után szinte önálló életre kelnek, még akkor is, ha kulturális értéke csak benne lévők számára van, és elsődleges céljukká a szervezet önfenntartása válik. Mivel a mozgalom épít bizonyos modernkori személyes, pszichikai szükségletekre, így ez folyamatosan újratermeli önmagát. (A fenti szervezettség elmondható pl. a Jehova-tanúiról is.)

***
-21-
„ESP-E N-HUNG - Központi magyar eszperantó levelezőlista - Ha érdekelnek az eszperantó események, vagy szeretnél segíteni - akkor érdemes bejelentkezned az "esp-en-hung" központi levelezőlistára. - A Kulturális Eszperantó Szövetség által működtetett esp-en-hung listán beszéljük meg a magyarországi eszperantó mozgalom eseményeit, itt tesszük közzé az aktuális híreket, információkat, és itt tehetsz fel te is mindenféle eszperantóval kapcsolatos kérdést, vagy kérhetsz tanácsot.”

BRAIN STORMING:

A cikk ezen és ezután következő része is elsősorban a kapcsolattartást hangsúlyozza, hogyan lehet tartani a kapcsolatot az „eszperantó világgal”. Valószínűleg sokan rájönnek, ha bekapcsolódnak, hogy a közös nyelv még nem garancia arra, hogy a gondolkodás is közös lenne, legfeljebb a csoport, a mozgalom érdekeit, értelmét illetően. Rájönnek, hogy ha túllépnek az „eszperantó világ” határain, és elvezetnek másokat az eszperantó révén az eszperantón kívüli „saját világukba”, akkor ott nem feltétlenül érvényesülnek azok a normák, amik a szervezet megszabta eszmei keretek között remekül működnek (a szektákra is ez jellemző!). Kiderülhet, hogy ha nem csupán a szervezet, a közösség fenntartásáról van szó, akkor előbukkannak a természetes kulturális különbségek, sőt az egyéni hajlamokból adódók, hiszen még az egy nemzethez tartozó, ugyanazon nyelvet beszélők között sincs mindenben egyetértés, a mai modern viszonyok között ennek még a feltételezése is nonszensz.

***

BRAIN STORMING:

Ez az idealisztikus elképzelés, miszerint az azonos nyelven beszélők megértik egymást, azonosan gondolkodnak, tkp egy „családhoz tartoznak” jó példája a kisközösségi viszonyok idealizálásának, ami azonban éppen emiatt torz képet alakít ki a benne lévő számára a csoporton kívüliekről. Az eszperantó híveinek, szervezeti tagjainak a szoros csoporthoz tartozás élmény kialakítása közben szüksége van egy külső, csoport összetartó primitív ösztönzésre is, és ez lenne az ún. „közös ellenség”, ami azonban a helyett hogy egyszerűsítené, tovább bonyolítja a nyelvi problémák helyzetét, elterelve a lényegesebb kérdésekről a figyelmet.

 

Szólj hozzá!

Címkék: eszperantó

A bejegyzés trackback címe:

https://eszperanto-kritika.blog.hu/api/trackback/id/tr274650940

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása