… az eszperantó csupán csak egy európai keveréknyelvet beszélő csoporttal pótolja ki az angolul beszélőket – ezzel is tovább növelve az európaiak nyelvi előnyeit. …
Kép forrása:
http://www9.georgetown.edu/faculty/irvinem/theory/images/FutureFamily.jpg
Forrás:
http://en.wikipedia.org/wiki/Criticism_of_Esperanto
*** *** *** *** *** *** *** ***
Neutrality
= Semlegesség
As noted above, Esperantists often argue for Esperanto as an ethnically neutral means of communication. However, it is often accused of being Eurocentric. This is most often noted in regard to the vocabulary, but applies equally to the orthography, phonology, and semantics, all of which are thoroughly European. The grammar is arguably more European than not, but Claude Piron among others argues that the derivation system is not particularly European, though the inflection is. The vocabulary, for example, is about two-thirds Romance and one-third Germanic; the syntax is Romance; and the phonology and semantics are Slavic. Critics argue that a truly neutral language would draw its vocabulary from a much wider variety of languages, so as not to give unfair advantage to speakers of any of them. Although a truly representative sampling of the world's thousands of languages would be unworkable, a derivation from, say, the Romance, Semitic, Indic, Bantu, and Chinese languages would strike many as being fairer than Esperanto-like solutions as, for example, India and China together constitute about 40% of the world's population.
= Ahogy korábban említésre került, az eszperantisták gyakran azzal érvelnek az eszperantó mellett, hogy az egy etnikailag semleges kommunikációs eszköz. Gyakran megvádolják azonban azzal, hogy eurocentrikus. Ezt a leggyakrabban a szókincsre utalva említik meg, de mindez érvényes az írásmódra, a fonológiájára, a szemantikájára is, amely mind nagyon is európai. A nyelvtan is meglehetősen európai jellegű, bár másokkal egyetemben Claude Piron is vitatja, hogy a származtatási rendszere nem jellemzően európai, a ragozási rendszere azonban az. A szókincs például körülbelül kétharmad részben latin, egyharmad részben germán eredetű; a szintaxis latinos; a fonológia és a szemantika szláv. A kritikusok úgy érvelnek, hogy egy igazán semleges nyelvnek a szókincsét a nyelvek sokkal szélesebb skálájából kellene összeszedni, azért hogy egyik nyelv beszélőinek se lehessen semmiféle előnye a többivel szemben. Bár a világ több ezer nyelvéből származó, valóban reprezentatív szókincs nem valószínű, hogy működne, az olyan nyelvekből való származtatás, mint pl. a latin, szemita, indiai, bantu és kínai, a többség számára igazságosabb összetétel lenne, mint az eszperantó meglevő összetétele, mivel az indiai és kínai népesség alkotja a világ lakosságának kb. 40%-át.
***
There are two common defenses to this: One is to admit that Esperanto is not neutral in the sense that everyone can learn it with equal effort, but that it is fairer than the current system, since everyone makes a step towards common ground, even if the steps are not equally sized. Critics reply that the steps required vary substantially, and that Esperanto merely substitutes European-language speakers for English speakers as the advantaged group.
= Erre két általános védekezés létezik: az egyik annak a beismerése, hogy az eszperantó nem semleges abban az értelemben, hogy mindenki egyenlő erőfeszítés árán tudja megtanulni, de mindenképpen igazságosabb megoldás, mint a jelenlegi rendszer, mivel mindenki tesz egy lépést a közös alapállás irányába, még ha ez a lépés nem azonos nagyságú mindenki számára. A kritikusok erre azt mondják, hogy az említett szükséges lépés mértéke aránytalanul eltér, és hogy az eszperantó csupán csak egy európai keveréknyelvet beszélő csoporttal pótolja ki az angolul beszélőket – ezzel is tovább növelve az európaiak nyelvi előnyeit.
***
Another response is to point out similarities of Esperanto to non-European languages. Esperanto's agglutinative derivational morphology in particular is said to make its grammar closer to many non-Indo-European languages, such as the Turkic and Bantu languages. However, Esperanto's inflectional morphology is just a more regular version of heavily affixing European languages such as German, and many difficulties of European grammar remain in Esperanto.
= Egy másik válasz az, hogy hasonlóságokat mutatnak be az eszperantó és a nem-európai nyelvek között. Elsősorban az eszperantó agglutináló jellegű alaktanát szokták említeni akkor, amikor a nyelvtanát sok nem-indoeurópai nyelvhez közelinek tartják, olyanokhoz, mint a török vagy a bantu. Azonban az eszperantó ragozási rendszere éppen az olyan erősen ragozó nyelvek szabályosabb változata, mint például a német, és ezzel számos olyan probléma megmarad az eszperantóban, ami az európai nyelvekben létezik.
***
There is, however, a more substantial defense, at least in terms of the vocabulary and orthography. It is remarkable that, despite Zamenhof having been an ardent supporter of the Russian language and also having had a good knowledge of Hebrew, there is practically no Slavic or Semitic vocabulary in Esperanto. He believed that, while including these languages might help people from the Russian Empire or the Middle East, it would only hinder the accessibility of Esperanto to the rest of the world. The Romance and Germanic languages, on the other hand, were (and are) learned in schools all over the world, so their vocabulary would do the most to make Esperanto as easy as possible to learn for the largest number of people in the largest number of countries. The same philosophy applies to not including vocabulary from other languages: While most educated people speaking Bantu, Indic, and Chinese languages will have been exposed to a Romance or Germanic language at school before coming across Esperanto, the reverse is not true. With a "universal" vocabulary, every learner would recognize only a small portion of Esperanto and find the vast majority alien, making acquisition universally difficult; while with a Romance-Germanic vocabulary, educated people around the world find the majority of the vocabulary familiar. Zamenhof's primary concern was ease of acquisition rather than theoretical equality.
= Van azonban egy sokkal lényegesebb ellenérv, legalábbis ami a szókincset és az írásmódot illeti. Figyelemre méltó, hogy Zamenhof, annak ellenére, hogy lelkes támogatója volt az orosz nyelvnek és jól ismerte a hébert is, gyakorlatilag nincs sem szláv, sem sémi szókincs az eszperantóban. Úgy hitte, hogy míg ezeket a nyelveket is felhasználva ugyan segíthetné az Orosz Birodalomban és a Közel-keleten élőket, addig az eszperantó hozzáférhetőségét erősen akadályozná a világ többi része számára. Másrészt, a latin és germán nyelveket szerte a világon tanulják/tanítják az iskolákban, így a szókincsük a többség számára a lehető legkönnyebbé teszi az eszperantó megtanulását a lehető legtöbb ember számára, a lehető legtöbb országban. Ugyanaz az elgondolás érvényes arra is, hogy ne vegyenek át szavakat más nyelvekből: Míg a legtöbb iskolázott ember, aki bantu, indiai, és kínai nyelveket beszél, általában intenzívebben tanulja a latin és germán nyelveket az iskolákban, mielőtt még találkoznának az eszperantóval – a fordítottja nem szokott előfordulni. Annak ellenére, hogy az eszperantó „univerzális” szókincset tartalmaz, a tanulói így is csak egy kis részét fogja ismerősnek találni, és a túlnyomó részét teljesen ismeretlennek, ami ellent mond az univerzalitás és a könnyebb felismerhetőség előnyének; míg egy latin-germán szókincs az eszperantó lexikájának nagy részét világszerte ismerőssé teszi a művelt emberek számára. Zamenhof elsődleges szempontja az elsajátítás egyszerűsége volt, semmint az elméletileg megvalósítható egyenlőség.
***
This approach also leads to the opposite criticism, that Esperanto isn't European enough, or at least not Western European enough. For example, the regular morphology and extensive use of affixes to build vocabulary from a small number of root words may make the language much easier to learn for the non-European, but trips up Europeans who, learning the Romance root words, expect the vocabulary to come as second nature. An example is the word registaro for "government". This is regularly derived from the verb regi "to rule", and so is easier to learn for non-Europeans than having to memorize a new root, but at first sight it can be perplexing to European-language speakers.
= Ez a megközelítés vezet ahhoz az ellenkező kritikához, miszerint az eszperantó nem eléggé európai, vagy legalábbis nem eléggé nyugat-európai. Például, a szabályos alaktan és a toldalékolás kiterjedt használata a szóképzésben a kis számú szótőből lehet, hogy könnyebbé teszi a nyelv megtanulását a nem-európaiaknak, de éppen ez nehezíti meg az európaiaknak akik, megtanulva a latin szótöveket, arra számítanak majd, hogy egyszerűbben fogják őket kezelni. Egy ilyen példa a „kormány(zat)” értelemben használt „registaro” szó. Ezt általában a „regi” igéből származtatják, melynek jelentése „szabályozni”, és így egyszerűbb megtanulni a nem-európaiaknak, mint memorizálni egy új szótövet, azonban első látásra zavarba hozza az európai nyelveket beszélőket.
***
The writing system can be defended the same way. The Latin alphabet is the most widespread script in the world, and no one has actually proposed anything more universal. Indeed, the principal complaints about the orthography are the diacritics, which are unique to Esperanto, not the choice of the Latin alphabet as their base. The orthography also dispenses with Western European etymological spellings in favor of regularity, for example kv (originally kw) for Romance qu; this generates a similar debate.
= Az írásmódot hasonlóképpen szokás megvédeni. A latin abc a legelterjedtebb a világon, és senki sem tudna ennél univerzálisabbat javasolni. A legalapvetőbb panasz az írásmóddal kapcsolatban természetesen nem a latin abc választását, hanem a mellékjeles karaktereket érinti, ami az eszperantó sajátossága. Az írásmód emellett még, a szabályosság érdekében eltekint a nyugat-európai szavak eredeti helyesírásától, például a -kv- (eredetileg -kw-) alakot használja a latin eredetű szavak -qu- összetétele helyett; mindez persze csak kisebb vitákat szokott okozni.
***
The inflectional morphology is harder to defend. The obligatory use of verbal tense, for example, is seen as an unnecessary complication for speakers of many languages such as Chinese, who speak a language without grammatical tense. Although the case system allows a flexible word order, both it and adjectival agreement are widely condemned. However, even in syntax there is some flexibility. For example, the European pattern of describing something with esti "to be" plus an adjective is being gradually replaced by a verbal pattern of the East Asian type, so that is it becoming increasingly common to see verbal li sanas for adjectival li estas sana "he is well".
= A ragozásközpontú alaktannal szembeni kritikákat már nehezebb kivédeni. A különböző igeidős alakok kötelező használatát például szükségtelen bonyolításnak tekintik az olyan nyelvek beszélőit tekintve, mint a kínai, amely a nyelvtanilag kifejezett igeidőket mellőzi. Bár az esetrendszer rugalmas szórendet tesz lehetővé, azt is, és a melléknévi egyeztetést is széles körben elítélik. A mondattanban azonban van némi rugalmasság. Például, a dolgok jellemzésére használt, az európai nyelvekben használatos létige (eszperantóban „esti”) + melléknév szerkezetet fokozatosan kezdi felváltani a kelet-ázsiai típusú igei szerkezet, így egyre megszokottabb az, hogy az „ő jól van” kifejezésére a „li sanas” formát használják a „li estas sana” helyett.
*** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** ***
Translated by Brain Storming, 2009.
*** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** ***
Folyt. köv.
Előzmények:
Criticism of Esperanto = Az eszperantó kritikája (a wikipédián) (BS-fordítás: Eng-Hun)
Brain Storming - 2009.06.26 13:51
„Nemcsak az angol, hanem a mandarin, a francia, a spanyol, a portugál, a maláji, a hausa, a swahili, a hindi, a nepáli, az orosz is a kisebbségi nyelvek helyébe lépnek, ahol befolyással bírnak.”
