EGE:„Egy nemzetek feletti nyelv hátránnyal startol, mivel minden ország magát és nyelvét akarja érvényesíteni. Kár, mert az eszperantó nagyot lépett előre a főnév- és igeragozás egyszerűsítésében.”
Képen: a koppenhágai Scala épület
***
Niels EGE, Koppenhága:
(15 nyelv: dán, norvég, svéd, angol, német, latin, francia, ógörög, szanszkrit, orosz, gót, örmény, óbolgár, japán… 6 nyelvből fordít, 15-ből tolmácsol)
„Egy nemzetek feletti nyelv azzal a hátránnyal startol, hogy – nemzetek felett áll. Minden ország arra törekszik, hogy saját magát – és nyelvét – érvényesítse. Kár, mert az eszperantó nagy lépést tett előre: a főnév- és igeragozás egyszerűsítésében az angolnál is továbbment.”
EGE – aki csak az eszperantóról nyilatkozott – az eszperantót „nemzetek feletti”-nek minősíti, de ezt mint hátrányként említi – valószínűleg azért, mert úgy érthette, hogy a „nemzetek közötti nyelvi előjogért való versengésben”. Az eszperantisták is sokszor hangoztatják, hogy mögöttük sajnos nincs nemzeti és gazdasági hatalom és mecénás, ami és aki „természetesen” támogatná. Érdekes, hogy a sokat hangoztatott „semlegesség” itt erős hátrányt jelent; sőt – a „természetes nyelveknek” vannak „természetes támogatóik”, a „mesterséges nyelveknek” nincsenek, pontosabban azok is „mesterségesek”: az eszperantó mögött csak maga az Eszperantó Mozgalom áll, amelynek összetartása, gyarapítása érdekében a vezetők és a tagok már-már olyan eszközöket(1) vetnek be, mint a vallási (vagy egyéb) célból összehozott szekták, melyeknek alaptevékenysége egyfajta önfenntartási és gyarapodási kényszer hatása alatt tevékenykednek anélkül, hogy a hangoztatott célokat elérnék, és az ígéreteket beváltanák. Csupán csak egy „mesterségesen generált” tematika köré való közösségi lehetőséget jelentenek, amelyek(nek) általában folyamatosan „létbizonytalanság” magyarázó, és „létértelem” igazoló kényszeresség állapotában vannak, és kifelé erősen propagálják az összetartás alapját képező eszmék értelmét és hasznosságát. Ebben sokat segít, ha van egy közös ellenségkép, van „Ígéret Földje” képzet, stb.. Mindezek jól azonosíthatók az Eszperantó Mozgalom működésében és a tagok érvelési rendszerében is. (Történetesen azért kellett ezt észrevételeznem, mert nem tudtam mindezt nem észrevenni, sőt, az egész Eszperantó Mozgalom felé elsősorban emiatt terelődött a figyelmem – a témában korábban publikáltam is, így jól ismerem a szekták jellemzőit és működésmódjait. A szektákkal kapcsolatos munkám linkjét a Jegyzetek –ben!(2))
A „nemzetek felettiség” EGE-nél valószínűleg arra is utal, hogy „nem köthető egyetlen nemzethez sem” – ez azonban az eszperantó esetében eléggé érdekesen értelmezhető, mivel a szókincse javarészt a posteriori, újlatin nyelvekben gyakran előforduló lexikából áll /főleg újlatin: spanyol, francia, olasz, román; germán: angol, német; és szláv: lengyel, orosz/, (ezt bármely eszperantó lexika etimológiát bemutató szójegyzék megmutatja(3); és a nyelvtani elemei is újlatin nyelvek ilyen elemeiből áll (kivéve talán az a priori tabellaszavakat, bár azok inkább a lexikához tartoznak). Ebből a szempontból azonban azoknak a nemzeti nyelveknek kedvez, amelyek tetemes latin-eredetű lexikával és a szerkezetéhez jól illeszkedő nyelvtannal rendelkeznek – paradox módon az eszperantó beható ismerete elsősorban az angol nyelv tanulását segítené elő mind lexikálisan, mind nyelvtani téren!
Amikor EGE azt írja, hogy „Minden ország arra törekszik, hogy saját magát – és nyelvét – érvényesítse”, akkor ezzel természetesen az Európában mindig is dúló nemzeti ellentétekre is utal, no meg a lingvicizmusra, ami egyszerű módja az antropológiailag eléggé kevert, nem jól elkülöníthető típusokba sorolható nemzetek tagjainak olyan megkülönböztetésére, ami pusztán azon az alapon különböztet meg hátrányosan, hogy a megkülönböztetettet más nyelvet használ.
A lingvicizmus azonban egyrészt lustaságból is ered. (Részletesebben itt(4))
Továbbá – EGE gyakorlati szempontra is hivatkozik az eszperantó főnév- és igeragozás esetében. Érdemes ezt közelebbről megvizsgálni.
Az angol igék egyik alakja a főnévi igenév, amit általában „to + 1. alak” formában szoktak emlegetni, ez azonban csupán egyetlen összetett alak, mivel az angolban – használat szempontjából – legalább 8-ról beszélhetünk(5), amiből 6-ot gyakran használnak. Ez azonban nem jelent morfológiailag „igealakot”, mivel itt az ige nem „vált alakot”. Szó lehet még továbbá az egyszerű jelen idő (Simple Present Tense) egyes szám 3. személyű, állító, „-(e)s” végződésű alakjáról (amivel kapcsolatban meg kell azt is jegyezni, hogy az angolok igen kedvelik a nyelvtani funkcióban alkalmazott „–s” végződést, és ennek helyesírási és kiejtési szabályai a főnév „–(e)s” végződésű alakjai esetében megegyeznek); a múlt idő szabályos „–ed” végződéses és rendhagyó alakjairól; és a szabályosan ugyancsak „–ed” végződésű múlt idejű, melléknévi igenevéről és ennek rendhagyó alakjairól; és az „–ing” végződéses alakokról.
Morfológiailag tehát az angol igéknek általában 5 alakja lehet, maximálisan 8 (a létige = „be” esetében = be, am, is, are, was, were, been, being), és bizonyos igék esetében (pl. a put, vagy cost, stb.) csupán 3 (pl. put, puts, putting; cost, costs, costing, stb.).
Az eszperantóban a következő alakok lehetségesek(6):
jelen idő –as,
múlt idő –is,
jövő idő –os,
feltételes mód –us,
felszólító mód –u,
főnévi igenév –i végződésű;
melléknévi és határozói igenevek cselekvő jelen ideje -ant-,
múlt ideje -int-,
jövő ideje -ont-;
szenvedő jelen ideje -at-,
múlt ideje -it-,
jövő ideje -ot- utóképzőt kap.
Pl. Az ami (szeretni) ragozása:
Ami, amas, amis, amos, amus, amu, amanta, aminta, amonta, amata, amita, amota.
Vagyis az angol igék esetében minimum 3, általában 5, maximális (1 esetben!) 8 alakja lehet – az eszperantóban azonban MINDEN IGE ESETÉBEN 12 alakja lehet, vagyis kétszer annyi, mint az angolban.
Ebből a szempontból az eszperantó igeragozás nem egyszerűbb, mint az angol!
A FŐNÉVRAGOZÁS szempontjából természetesen igen praktikusnak tűnhet az eszperantó egyetlen szófajjelző „–o” végződése, szemben a kb. 2 és fél tucat angol főnévképző végződéshez képest, amiket a nyelvtani irodalmak általában be szoktak mutatni – azonban az angolban ezek többsége olyan, amik megfelelnek az eszperantóban a szóalkotó képző rendszer elemeinek.
Néhány példa:
|
Eszperantó |
Angol |
Jelentés |
|
-et |
-let |
kicsinyítő képző |
|
-ism |
-ism |
-izmus |
|
-ig |
-ize, -ise |
igeképző |
|
-ist |
-ist |
„végrehajtó”, tevékenységet végző, szakmát végző személy |
Stb.
Tulajdonképpen nem egyértelmű, hogy a szófajjelző végződés „nagyobb hasznot” és egyszerűbb formát jelent-e az érthetőség szempontjából, mint az angolnak az a tulajdonsága, hogy a szórendtől függően gyakran a főnevek igeként használatosak (szófaji átcsapás); továbbá a szófaj állandó jelzése a végzősében nem biztos, hogy előnyére válik a nyelvnek – különösen abban az esetben, hogy az utolsó előtti szótagra esik a hangsúly, így a végmagánhangzó hangsúlytalanná válik, vagyis színtelenebbé. Ebből a szempontból különösen az igeragok válnak problematikussá: az –as, –os, –us, ragok, mivel mind mély hangrendűek könnyen összekeverhetővé, kevésbé érthetőkké válhatnak.
A főnevekre visszatérve – ha azt vesszük, hogy a szóképzési rendszer valójában a lexikális ismeretek körébe tartozik, akkor párhuzamba állítható az eszperantó fogalmi-képző rendszer és az, ahogyan pl. a B.A.S.I.C. English-ben képezik a fogalmakat – kérdés, hogy mi azonosítható hamarabb, pl. az „–uj” eszperantó képző a főnévhez ragként kötve /= – tok, tartó-képző: pl. salo – salujo (só – sótartó); önállóan: ujo (tartó, tok)/, vagy pl. a „holder” /= tartó, pl. salt holder = sótartó/ főnév a főnév után?
Egyes vélemények szerint (7) a szintetikus nyelvek fokozatosan közelítenek az analitikus jellegűek felé – így elképzelhető, hogy a fogalomképzők mellett a szóösszetétel egyenrangú vetélytársként léphet fel – vagyis az eszperantó egyéb egyszerűségei mellett éppen a fogalmi szóalkotó rendszere az, ami az angol mellett „nehézkessé” teszi. (Ezekről később bővebben szót ejtek majd.)
Röviden tehát azt lehet mondani EGE kontrasztív észrevételére, hogy az eszperantó az angolhoz képest, az ige- és főnévragozás tekintetében inkább csak MÁS, mint egyértelműen egyszerűbb.
***
Folyt. köv.
***
Irodalom:
Lomb Kató: Bábeli harmónia – Interjú Európa híres soknyelvű embereivel.
***
Jegyzetek
(1)
Az ESZPERANTÓ-ról jut eszembe…
Brain Storming - 2007.01.20 12:46
21 megjegyzés a „Mit illik tudni az eszperantóról” című írásra reagálva. Képen: az eszperantó mozgalom emblémája
-18-
„Eszperantó szervezetek - Az eszperantó szervezetek nem tömörítenek mindenkit, hanem csak azokat, akik hajlandók valamit tenni a nyelv fennmaradásáért vagy terjesztéséért, illetve erről várnak információt a szervezettől.”
BS:
Szilvási László „Összefoglaló eszperantó nyelvtan” című könyvének internetes kivonatában van egy fejezet, „Az eszperantó ismertsége tőled is függ!”, amiben a lelkes eszperantistákról olyan képet festenek, ami inkább egy fanatikushoz illik.
Íme a propagandalista, ami bővíthető!:
- Jelvény viselése;
- otthoni bejárat mellé „eszperantó” tábla kihelyezése /az „English is spoken here” táblákhoz hasonlóan, amiket kereskedők tesznek ki a népszerűbb nemzetközi üdülőhelyeken/,
- telefonos játékokban a betelefonáló „eszperantistaságának” megemlítése, vagy eszperantó nyelvű zene kérése kívánságműsorban /ingyen reklám!/,
- hirdetőtáblákra információs anyagok kihelyezése,
- újsághirdetések feladása,
- a diplomához eszperantó nyelvvizsga megszerzése,
- felragasztható reklámcsíkok készítése, és kihelyezése szélvédőkre, üvegfelületekre,
- külföldön külföldiektől segítségkérés eszperantóul
- eszperantó változatok elkészítése (akár cégeknek is reklámanyagként a nemzetközi eszperantista lapokba!)
- utcákra táblák kihelyezése
- a jövedelemadó 1%-nak felajánlása az Eszperantó Alapítványnak, de a legfőbb: mások erre való rábeszélése!
- kulturális intézményekben, közintézményekben felhívni a figyelmet arra, hogy eszperantóul nincs kiírva az információ,
- az internetes terjesztésre számtalan konkrét ötlet, elsőként éppen az ”Angol nyelv kulturális gyarmatosító szerepének” kiemelése…
- eszperantónyelvű újságok újságcikkeinek fordítása és elküldése a helyi lapoknak, kiemelve a „nyelvi problémát” és az eszperantó „eredményeit”…
- köszönőlevél írása, ha valahol eszperantó kiírást, információt talál; vagy tiltakozás, ha egy „eredményt” meg akarnak szüntetni
- a „kallódó eszperantisták” felkarolása, informálásuk, mindenekelőtt azért, hogy „ne vesszen kárba a nyelvtudás”
- Az Eszperantó Alapítványnak, az adó 1%-on túli támogatására való felhívás
- az utolsó pont: „Légy büszke, és vállald fel nyilvánosan is!” = „Merd nyíltan felvállalni, és légy büszke arra, hogy eszperantóul beszélsz, és a semleges nemzetközi nyelvet beszélők nagy családjába tartozol!”
***
(2)
Amway és a Network 21 - VIII / VII. - Az Amway Co., mint gazdasági alapon működő szekta
Brain Storming - 2008.04.08 13:02
"Manipuláció koncentrátumot vegyenek", avagy - "Hogyan Kovácsoljunk Magunknak Milliók Álmaiból Milliárdokat?" A képen: Jim és Nancy Dornan, az Amway-szektagépezet Network21-motorjának megalkotói.
***
(3)
E.D.E.L. = Etymological Dictionary of the Esperanto Language
by Andras Rajki
2006 Budapest
***
(4)
Lingvicizmus:
***
(5)
to-igenév-ről bővebben:
***
(6)
Kivonat Zamenhoz Fundamento-jából:
***
(7)
Lomb Kató: „… nyelvekről jut eszembe…”, 1983.
77.-79.o.
